Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2144 A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 11. tanévét kezdte meg tavaly szeptemberben. A három oktatási he lyszínen - Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - az egyetemnek négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhat magyar nyelven csaknem kétezer hallgató. Igaz, hogy nem interpelláció vagy kérdés keretén belül szólok önökhöz a Sa pientia Egyetemről, de azért felmerül az emberben a kérdés, hogy minek köszönhető ezen számunkra nagyon fontos ügy pozitív befejezése - gondolom, hogy a kormány képviselője, államtitkár úr erre fog reagálni , és hogyan fogja ez befolyásolni a jövőben a ma gyarromán viszonyt. Köztudott, hogy Martonyi János külügyminiszter úr az elmúlt héten Bukarestbe látogatott, stratégiai partnernek nevezte Romániát, és pozitív hangvételű tárgyalásokat folytatott. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Kö szönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Jó, amikor ilyen örömteli hírekről beszélhetünk itt a Ház falai között, hogy végre 12 évnyi küszködés, kitartó munka után végre február 28án valóban megkapta az állandó és most má r nem ideiglenes akkreditációját az egyetem. A magyar kormánynak - és azt hiszem, ebben a rendszerváltás óta konszenzus volt minden kormány között - a legfontosabb célkitűzése a határon túli magyarokkal kapcsolatban a szülőföldön maradás támogatása, hiszen a kormányok többsége, sőt, inkább azt mondom, mindegyik arra törekedett, hogy helyben, ahol született valaki, Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, ott kaphassa meg mindazokat a támogatásokat, lehetőségeket, amelyek elősegítik azt, hogy családjával együtt o tt maradjon, ő maga is ott alakítson családot, hogy az erdélyi magyarság, hogy a partiumi magyarság, hogy a felvidéki magyarság lélekszáma ne csökkenjen, és ha valaki tanulni, vállalkozni, előrejutni akar, ne kelljen elhagyni a szülőföldjét, és ne kelljen akár az anyaországba, akár máshova kivándorolnia, elvándorolnia. Éppen ezért fontos eszköz a szülőföldön maradás szempontjából, hogy ha magyar nyelvű egyetem jön létre valahol, hiszen így azok, akik a magyar nyelvet anyanyelvként beszélik, és az ottani ors zág nyelvét csak második nyelvként vagy kevésbé jó szinten, vagy egész egyszerűen magyarul szeretnének tanulni, hiszen magyarnak tartják önmagukat, akkor ők felsőfokú képzést is szerezhessenek saját szülőföldjükön, ne kelljen átjönniük Magyarországra vagy elmenniük bármilyen más országba. Ezért volt fontos mindig is ennek az egyetemnek a támogatása, illetőleg azért, hogy az ottani magyarok ne legyenek hátrányos helyzetűek akkor, amikor felsőfokú képzésbe jelentkeznek, hanem ugyanolyan lehetőségük legyen fel sőfokú végzettséget szerezni, tehát nagy valószínűséggel magasabb állásokat betölteni, jobb anyagi helyzetbe kerülni, mint román társaiknak. 12 évvel ezelőtt indult ez a folyamat, a Sapientia Alapítvány hivatalos bejegyzése ekkor történt meg. 1999ben az O rszággyűlés döntött arról, hogy támogatja az erdélyi magyar egyházak kezdeményezését és az önálló magyar egyetemi oktatás létrehozatalát. Az ehhez szükséges források pedig már a 2000. évi költségvetésben, az előző Orbánkormány alatt rendelkezésre álltak. 10 évvel ezelőtt indulhatott be az oktatás, azt követően, hogy a román képviselőház megszavazta az egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Magát az akkreditációs folyamatot sem nevezhetjük gördülékenynek, a 2009 júniusában benyújtott kérelem jóváhagyásár a több mint két és fél évet kellett várni. (9.20)
