Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2132 A lovarda mögött, mellett és előtt álltak azon gazdasági épületek, amelyekben a laktanya saját szennyvíztisztító telepét, a gőz- és dinamógépekkel működtetett gépházát, léghajóc sarnokát, saját színházát, vágóhídját, jéggyárát, tejgazdaságát, kórházát, műhelyeit, lőszerraktárait, illetve az ágyú- és kocsiszínjeit helyezték el. A hatalmas laktanya legimpozánsabb épülete a historizáló stílusban épített, éjjelente a laktanya saját ge nerátora által termelt áram segítségével megvilágított parancsnoksági épület volt. A háromszintes, összesen 6 ezer négyzetméter alapterületű épület egy 50 méter magas, négy apró sarokbástyával és erkéllyel díszített víztoronyban csúcsosodott ki. A katonavá ros saját ivóvízrendszerrel, valamint keskeny nyomtávú vasúthálózattal is rendelkezett. KözépKeletEurópa legnagyobb és legmodernebb tüzérkaszárnyáját 1911. július 13án az uralkodócsalád három tagja, Lipót Szalvátor, a tüzérség főfelügyelője, József Káro ly lovassági tábornok és Károly Albert főhercegek jelenlétében avatták fel. Az ünnepi szentmisét báró Hornig Károly veszprémi püspök és Byelik Imre tábori vikárius celebrálta. Az intézmény ettől kezdve ontotta magából kiváló tüzéreinket. Az első világhábor ú éveiben a katonaváros mellett egy hadifogolytábor is üzemelt, amelyben 15 ezer katonát tartottak fogva. A két világháború közötti időszakban a laktanya a Ludovika Akadémia kihelyezett intézménye volt. Minden vásárolt vagy magyar fejlesztésű új fegyvert e zen a lőtéren próbáltak ki először, így többek között a Toldi, a Turán, a Nimród, a Zrínyi, valamint a Csaba harcjárműveket is. A műemléki szépségű katonaváros amortizációja a szovjet megszállás ideje alatt kezdődött el. A laktanyá ba a szovjet déli hadseregcsoport egységei költöztek be, közvetlenül a katonapalotának nevezett parancsnoksági épület elé tíz darab ötemeletes panelból álló tiszti lakótelepet építve. A szovjet hadsereg katonái a laktanya templomából mozit, a lovardából sz ínháztermet, a kaszinóból szintén mozit alakítottak ki. Egy esztelen utasítás miatt, amely szerint minden fának nyolc méter magasnak kell lenni, gyakorlatilag tönkretették az egész parkot, feltöltötték a sétányokkal keresztezett tavat. Az angolvécéket leve rték, hogy az orosz módinak megfelelőbb pottyantós illemhelyeket alakítsanak ki belőlük. A rendszerváltás után hazatérő szovjet alakulatok kivonásuk során még a lebetonozott tárgyakat is magukkal vitték. Az értékes ingatlan ezután a Kincstári Vagyonkezelőh öz, majd az ÁPV Rt.hez, majd 1998ban a hajmáskéri önkormányzat tulajdonába került. A szovjet használat és az időjárás viszontagságai miatt az épületek többsége élet- és balesetveszélyes lett, így az önkormányzatnak az ingatlanállomány több mint 50 százal ékát le kellett bontania. Néhány épületet ugyan sikerült hasznosítani, a kastély ügye máig nem oldódott meg. 2005ben, bár a svájci Castellanus AG egy négycsillagos hotelt szeretett volna belőle kialakítani, az adásvétel végül meghiúsult. Többszöri próbálk ozás után a romos épületet jelképes áron, mindössze 36 millió forintért 2007ben vette meg a budapesti Androméda Kastély Kft., amely azóta sem kezdte el az ingatlan felújítását és állagmegóvását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Képviselőtársaim! A dicsőséges napokat megélt, a kiváló magyar tüzéreket képző intézményt tehát katasztrofális állapotban találta a tavalyi évforduló. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm sz épen. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Felszólalásommal szeretnék emléket állítani a katonavárosban élő honvédeknek, tiszteknek, az itt képzett és hősi halált halt tüzérkiválóságoknak, bízva abban, hogy valamikor ismét eredeti fényében ragyoghat a hajmáskéri palot akomplexum. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
