Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A nemzetiségek napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2130 ahogyan Ferenczi Gábor képviselőtársam elmondta, a napi harcaikról, hogy megőrizhessék magyarságukat . Arra szeretném sarkallni, bár most igen foghíjasan ülünk itt, a kormánypárti képviselőket, hogy hathatósabban viseljék vagy képviseljék a magyar nemzeti érdekeket minden nemzetközi szervezetben, mert itt, úgy lá tszik, nem is hallottak róla, és ha önök ezt nem teszik, akkor én fel is szólaltam, oda is mentem a képviselő úrhoz, el is mondtam a magyar nemzeti kisebbségekkel való gondolatainkat. Vagy Szávay István képviselőtársamat mondhatnám, aki szinte naponta jár a külhoni magyarjainkhoz. Ha ezt önök nem teszik, akkor majd megtesszük mi, de jó lenne, ha a kormánytól is látnánk, hogy hathatósabban védi a nemzeti érdekeket külföldön is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépe n, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. Jelentkezőt nem látok. Látom, készülődik Szászfalvi László államtitkár úr, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügy i minisztériumi államtitkár : Nagyon szépen köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Szeretném megköszönni a felszólalásait minden képviselőtársamnak, és engedjék meg, hogy jobbikos képviselőtársaimnak a tartalmas felszólalásaira hadd reagáljak néhány gondolat e rejéig. Szeretném megnyugtatni Szávay képviselő urat, hogy nem pusztán szimbolikus előterjesztésről van szó. Ebben a konkrét határozati javaslatban, úgy gondolom, építkezésről van szó. Az elmúlt másfél, két esztendő alatt elkezdtünk ezen a területen építke zni. Új alaptörvény, nemzetiségi törvény, egy végrehajtási rendelet már elfogadásra került, most egy országgyűlési határozati javaslat, illetve határozat formájában ez egy minőségi változás megítélésem szerint, hiszen eddig egy technikai jellegű kormányren delet szólt a kisebbségek napjáról. Most, azt gondolom, nagyon fontos az, hogy maga az Országgyűlés, mondhatnánk, egy ünnepi aktussal, egy nyilatkozat, határozat formájában fogadja el ezt az országgyűlési határozatot, tehát nem pusztán egy parlamentnek fel elős kormányzati technikai kormányrendelettel, hanem az Országgyűlés emeli ezt ünnepi rangra. Szerintem ez nem pusztán szimbólum, hanem konkrét gyakorlati üzenet is a magyarországi nemzetiségek irányába. Másrészt azt szerettem volna jelezni, hogy úgy gondo lom, a magyar kormány nemzetiségpolitikája, ha az egész struktúráját nézem ennek a nemzetiségi politikának, akkor, azt gondolom, nagyon is üzenet a határon túli magyarság identitásának megőrzése és támogatása irányában, hiszen, ha ezt a struktúrát szemléle m, akkor részben a kisebbségi, nemzetiségi önkormányzati rendszert látom, a nemzetiségi intézményrendszert és annak a működtetését, a folyamatos működtetését, a nemzetiségi civil szervezetek állami támogatási rendszerét, amely igenigen kevés helyen fordul elő Európában, hogy egyszer egy önkormányzati rendszer, illetve egy civil nemzetiségi struktúra állami támogatási rendszeréről vagy koncepciózus állami támogatási rendszeréről beszélhetünk. Ezen túl van az önök által támadott nemzetiségi parlamenti képvis elet, amely, mégiscsak azt mondhatjuk, hogy az elmúlt huszonegynéhány esztendőben, ha tágabban nézem, akkor az előző 66 év után mégiscsak egy minőségi változást jelent. Az egy másik kérdés, hogy nemcsak a kormányzat és a Magyar Országgyűlés részéről, hanem a nemzetiségi közösségek részéről is ez egy nagy felelősség és nagy kihívás, hogy hogyan tudják megszervezni önmagukat, és hogyan tudják megszólítani a saját közösségüket annak érdekében, hogy minél több közösség tudja magát képviseltetni itt a Magyar Ors zággyűlésben. Tehát, ha ezeket együtt látom, akkor azt gondolom, hogy igenis példaértékű a magyarországi nemzetiségi politika, és ilyen értelemben valóban követelhetünk és kérhetünk a határon túli magyar nemzettesteink és a magyar nemzeti közösségek számár a ugyanilyen jogokat. Ha tetszik, akkor úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a magyarországi nemzetiségi politika igenis, autonómiát teremtett és
