Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - Új bizottsági tagok megválasztása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2061 Legyünk viszont annak is tudatában, hogy bármennyire is üdvözlendő az a cél, ami itt ebben a törvényjavaslatban megfogalmazódik - valóban túl azon, hogy nem szerencsés, hogyha például a Pp. módosítása túl sok alkalommal történik meg , széttagoltan ke rül sor a polgári perrendtartás módosítására. Abban ellenzéki képviselőtársaimnak igaza van - illetve Steiner képviselő úrnak igaza van, hogy pontos legyek, nem akartam GaudiNagy Tamást ezzel megsérteni , hogy legalábbis nem szerencsés, hogyha rendszert csinálnak abból, hogy képviselői önálló indítványokban machinálják ezeket az alapvető fontosságú eljárási, illetve anyagi jogi törvényeket. (Dr. GaudiNagy Tamás közbeszólása.) (18.20) Akkor működik normálisan a parlamenti gépezet, hogyha például a polgári perjog vagy a büntető eljárásjog alapvető szabályain nem évente meghatározott alkalommal lehet csak módosítani, hanem ha ezeket a módosításokat - jól megfontoltan - a kormányzat terjeszti elő. Félreértés ne essék, ez nemcsak valamiféle közjogi szőrszá lhasogatás, hogy ezeket a módosító javaslatokat tömegével ne önálló képviselői indítványokban hozzák ide, hanem a közigazgatási és igazságügyi tárca tálalja fel a parlament elé, hanem egész egyszerűen a magyar jogrendszer minősége múlik azon, hogy végre fe lhagye a kormány azzal, hogy önálló képviselői indítványokkal kormányozza ezt az országot. Tudniillik, hogyha egy minisztériumban készül elő egy ilyen jogszabály, akkor van esély arra, hogy megfelelő szakmai előkészítés történik, az adófizetők pénzéből ne m kis apparátusokat tartunk fenn a különböző minisztériumokban jogszabályelőkészítésre, és ráadásul a közigazgatási egyeztetések során van lehetőség arra, hogy ne legyenek folyamatos koherenciazavarok a kormányzat működésében. Ezzel együtt, amikor - mondo m még egyszer - helyeseljük természetesen a törvényjavaslatban megfogalmazott célt, tudatában kell lennünk annak is, hogy az úgynevezett fikciós kézbesítés, tehát a hirdetményi kézbesítés lehetőséget teremt természetesen visszaélésekre. Mondom ezt akkor is , amikor az itt tárgyalt esetben arról van szó, hogy az, akinek a számára hirdetményi kézbesítés történik, már perbe bocsátkozott, tehát tudatában van annak, hogy ellene vagy éppen általa per folyik. Viszont miután a hirdetményi kézbesítések, tehát a fikci ós kézbesítés egyik tipikus esete az, amikor a fél külföldi, külföldön tartózkodik - például külföldi székhelyű cég , elég gyakori az, hogy azért kerül sor hirdetményi kézbesítésre, mert egész egyszerűen különböző objektív anomáliák miatt a vétív nem kerü l vissza a magyarországi bíróságra. Éppen emiatt fontosnak tartanám, hogy garanciális szabályokat építsünk be a polgári perrendtartásba. Először is, akkor nem adhat módot a hirdetményi kézbesítés intézménye visszaélésekre, hogyha végre a XXI. századnak meg felelően biztosítjuk azt, hogy a hirdetményi kézbesítés ne csak a bíróságok épületeiben kerüljön kifüggesztésre. Pontosan tudjuk, hogy a polgármesteri hivatalokban, illetve bíróságokon kifüggesztett úgynevezett hirdetményi kézbesítések látogatottsága - hog y úgy mondjam - meglehetősen alacsony, tehát az ügyfelek évtizedek óta meglehetősen kis valószínűséggel döbbennek rá egy hivatal hirdetőfalánál arra, hogy itt őket érintő hirdetmény van kifüggesztve akár egy polgármesteri hivatal, akár egy bíróság, rendőrh atóság részéről. Éppen ezért javasoljuk azt - nem kizárólag a kiemelt ügyekre nézve, hanem általános jelleggel , hogy 2013. január 1jével Magyarországon a hirdetményi kézbesítés párhuzamosan történjen meg a bíróságok honlapján, tehát legyen egy online hi rdetményi kézbesítés, ami legalábbis minimalizálja a fikciós kézbesítés intézményével történő visszaélés lehetőségét. A másik szabály, amit javasolunk a kiemelt ügyek tekintetében beiktatni, az pedig tulajdonképpen nem más, mint egy létező bírói gyakorlat alkalmazása az úgynevezett kiemelt perekre. A polgári perjog egyik legfontosabb általános elve a rendelkezési jog. Nem véletlen az, hogy alapesetben a hirdetményi kézbesítésre csak a fél kezdeményezésére kerülhet sor. Értelemszerűen az ilyen gyorsított elj árások fogalmilag kizárják azt, hogy a fél kezdeményezésére kerüljön sor a hirdetményi kézbesítésre. Ezt adottnak vesszük. Ugyanakkor van egy elég régi joggyakorlat, egész pontosan egy ’93as eseti döntésben a Legfelsőbb Bíróság fölhívta az alsófokú
