Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
1669 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, a kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor jobbikos képviselő úr, “Keresztény nemzetállam kontra keresztény értékek?” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben a képviselő úrnak. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két héttel ezelőtt a Veszprém megyei Bánd településen található kettős kereszt ügyében szólaltam fel itt a Magyar Országgyűlésben, múlt héten pedig a helyi keresztút kálváriájára hívtam fel a figyelmet. A mai napirend utáni felszólalásomban folytatnám az ügy boncolgatását, mivel úgy érzem, hogy mind a kereszt, mind pedig a keresztút érdekében a nemzete iránt elkötelezett emberként mindent el kell követnünk, hogy ezek az ügyek megoldódjanak. Tisztelt Képv iselőtársaim! A Magtárskör Egyesület célja a nemzettudatos gondolkodás erősítése. Ezért kelt a hatósági eszközökkel eltávolítani kívánt felszentelt kereszt védelmére, és adandó alkalommal ezért nyújtott be pályázatot a lerombolt keresztút újraépítésének me gvalósítása érdekében, hiszen a mai magyar létezésünk gyökere és alapja a keresztény értékrend. Korábbi, a témában elhangzott napirend utáni felszólalásaimban kifejtettem, hogy a KÖH hivatalnokai tévesen és hamisan hivatkoznak jogszabályokra, elfogult, meg rendelt, a kérelem tárgyához nem tartozó szakvéleményekkel próbálják alátámasztani a védhetetlen hátsó szándékot, egy felszentelt kereszt elbontását. Az ügyekben tapasztalható etikátlan fellépésükkel odáig mennek, hogy egy határozat indoklásában nyíltan, k iemelten szedve megzsarolják, burkoltan elvei és értékrendje feladására szólítják fel a kérelmező egyesületet. Mai felszólalásomban a terület szakrális jelentőségére igyekszem rávilágítani. A bándi kereszt már az 1333as pápai leltárban is megemlítést nyer t. A jelenlegi kettős kereszt a falu közepén lévő fennsík északnyugati részén található, a Szent György tiszteletére szentelt korábbi kápolna feltételezett helyét is jelzi. Mind ez idáig jelenléte semmilyen kárt nem okozott, a Bándra látogatók közül sokan a míves alkotás megtekintése céljából mennek fel a dombra. A keresztet katolikus szertartás keretében szentelte fel Kovács Mihály, Bánd község plébánosa. Eltávolításával súlyosan sérülnének a hívő közösség vallásgyakorlási jogai, hiszen a kereszt felállítá sával újra helyreállt a terület régi szakralitása: a kereszt alatt összegyűlő hívek visszatérnek ahhoz az örökséghez, amiben a települést alapító eleik is éltek, akik sok évszázaddal korábban szintén felszentelték a területet. A kereszt alatt azóta minden évben, a világ világosságának legfényesebb napján, Keresztelő János születésnapján, naptámadatkor szentmisét tartanak, csakúgy, mint június 4én, a trianoni békediktátum napján, délután fél ötkor. (20.20) A kereszt állomása a Tihanytól Csíksomlyóig tartó f eltámadási menetnek, amely körüljárja Mária országát, és szellemileg egyesíti a Kárpáthaza lakóit, a Szent Korona országait. Magyarok Nagyasszonyának ünnepén, október 8án közösen imádkoznak a helyiek a kereszt árnyékában a nemzet felemelkedéséért. Önök i s láthatják, hogy a bándi kettős kereszt ügye és jelentősége messze túlnyúlik Bánd község határain. Szent István országában egykoron az “igazság” és a “törvény” szavak ugyanazt jelentették, akkoriban nem csak a szavak szintjén volt keresztény értékrendű az ország, és tartotta élete vezérlő elvének az isteni törvények megtartását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elődeink által emelt keresztút újraépítését, a helyi közösség szakrális helyhez való jogát és szabad vallásgyakorlását állami hivatalnokok józan éssze l fel nem fogható indoklással egy magát kereszténynek valló országban milyen törvények alapján akadályozhatják meg? Ilyenre még az elvtársi időszakban sem vetemedtek. Döbrentei Kornél Rebellis türelem című versének soraiból idézek: “s megint a zsarolás, a szemfényvesztő kunszt el
