Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálat... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1652 De meg lehetett volna hallani a GVHt, a PSZÁFet, akik már 20062007ben mondták, hogy itt óriási problémák állnak fenn, ezt helyre kellene rakni kodifikációs, törvénykezési szinten is. Az MSZP erre nem figyelt, mert éppen a szemünk kilövésével volt elfog lalva. De önök ezt helyrerakhatták volna a kormányváltást követően. Nem tették. Adódik a kérdés, hogy miért nem tették. Talán azért nem tették, mert a szellemet önök engedték ki a palackból 2001ben, amikor is a Fidesz lehetővé tette az egyoldalú szerződés módosításokat a bankok számára, és bár ezt később részben kivezette, azért a bankok mindig megtalálták az útjátmódját annak, hogy az ügyfelekre, a magyar polgárokra hárítsák azokat a károkat, amelyeket egyébként saját maguknak kellett volna viselniük. A d evizahiteles vagy devizaalapú hiteles konstrukcióknál is röhejes, hogy forintban adták a hitelt, forintban kapták a törlesztést. Bizonyítható egyébként az MNB- és PSZÁFadatok alapján, hogy nagyon sok ügylet mögött nem is volt devizamozgás. Miről beszélünk ? Egy olyan kitalált konstrukcióról van szó, ahol az árfolyamnyereséget lenyelték a bankok, ha veszteség adódott, azt pedig az ügyfelekre hárították. Ezt egy módon lehet visszavenni: a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításával, minden más me llébeszélés. Emellett azt is erőltetnénk természetesen, hogy a tehertételek áthárítását vizsgálja már meg végre valaki! Tehát ha önöket elmarasztalja az uruk, Brüsszel, azért, mert ágazati különadókat vetettek ki erre a szektorra, akkor vizsgáljuk már meg azt is, hogy ez az ágazat, jelesül a pénzügyi szektor, mennyit hárított át ebből a pluszteherből! Hiszen ha az a végeredmény, hogy kivetettek önök egy adót, amiért büntetést kaptak, és ezt teljes egészében áthárították a lakosságra, akkor nem vagyunk belje bb semmivel sem, sőt talán egy kicsivel kijjebb is. Tehát egy olyan, folyamatosan figyelő monitoringrendszerre lenne szükség, amely egyértelműen alkalmas arra, hogy kiszűrje ezeket a visszásságokat. Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy a Bankszövetségg el kötött újabb paktumok és meghátrálások után azt az újabb, látszólagos áldozatvállalást, amit a bankok vállaltak, nem fogják ugyanígy beépíteni, mondjuk, a tranzakciós díjakba, mondjuk, a bankszámlakezelési költségekbe, vagy egyéb olyan, kártyával kapcs olatos díjakba, ahol egy ezreléknyi emeléssel már milliárdok háríthatók át a vásárlók, fogyasztók irányába. Tehát látható az, hogy sokan itt ebben a Házban egész egyszerűen nem értik a problémát. Az MSZP sem érti, amikor azt mondja, hogy a svájci frank árf olyama mennyit változott a kormányváltás óta. Én nagyon sokat gondolok Magyarországról, szerintem többet, mint itt a Házban a legtöbben, de annyit azért mégsem, hogy egyedül Magyarország változtatta és befolyásolta volna a svájci frank forinthoz mért árfol yamát ebben a másfél évben. Tehát azért azt ne gondoljuk, hogy csak és kizárólag a magyar kormányzat elhibázott gazdaságpolitikája képes lett volna bedönteni a forintot a frankhoz képest, akkor, amikor maga a svájci jegybank volt, hogy negatív kamatot írt ki azért, hogy valamilyen útonmódon kikecmeregjen a túl erős valuta okozta válsághelyzetből. De azt is el kell azért mondanunk ezzel kapcsolatban, hogy azok a milliárdos támogató csomagok, amik a bankrendszert érték, és egyáltalán a devizahiteleskrízis s orán amelyek rossz irányba mentek, az egész problémakört megoldhatták volna. Azzal kezdtem ezt a felszólalást, hogy 5050 otthon van újra veszélyben. Azóta sem kapok választ, és nem is kaptam az utóbbi hetekben sem választ arra, hogy mi lesz azzal a több ez er magyar családdal, amelyeket a kilakoltatás réme fenyeget, amelyek jelen pillanatban ott állnak, hogy a Nemzeti Eszközkezelő sem segít rajtuk. Példának okáért azért nem, mert a banknak kell engedélyezni ezt az ügyletet. A bank nem engedélyezi, mert végre hajtással, árveréssel sokkal nagyobb bevételre tud szert tenni. Mi lesz ezekkel a családokkal? Nem cseng egy kicsit falsul az az ígéret így, márciusban, hogy senki nem kerül az út szélére? Mi van azokkal az emberekkel, akiket éppen most fognak kilakoltatni ? Jönnek a világhálós lánclevelek, nem csak felénk, önök felé is. Óriási illetlenség lenne ezekről nem venni tudomást, és óriási butaság lenne megvárni azt a pontot, amikor a károsultak fizikai
