Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálat... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1643 elfogadható volt a hitelfelvevő számára az a kötelezettségvállalás, hogy forintban törleszti maj d a devizaadósságát, amely így jóval alacsonyabb törlesztést kínált, mint a belföldi forinthitel. Kizárólagos felelőse, ahogy a jelentés is erre rávilágít, a kialakult helyzetnek nincs, de azt sem lehet mondani, hogy a folyamatok villámcsapásszerűen követk eztek volna be, és sehogy sem lehetett volna felkészülni rájuk. Az biztosan nem elfogadható, hogy az árfolyamkockázat egésze a hitelfelvevőt terhelje. Az semmiképpen nem volt elvárható - ezt már korábban előttem elmondták , hogy a hitelfelvevő kellően meg tudja ítélni a várható árfolyamingadozás kockázatát. A másik kockázat a hitelfelvevő saját kormánya költségvetési politikájának külföldi fogadtatása. Az olcsóbb hiteleket felvevő egyén semmilyen körülmények között nem láthatta át a forintsvájci frank, a forinteuró és a forintjen közötti árfolyamingadozás teljes kockázatát. A hitelt kínálók, illetve a pénzügyi rendszert ellenőrző hatóságok - MNB, PSZÁF - részéről inkább elvárható lett volna a kockázatok körüli jóval erősebb és a célzott tájékoztatás és szabályozás 2000 és 2009 között is. A devizahitelezés 2000ben jelent meg a magyar háztartási hitelpiacion. A devizaalapú lakáshitelek, ahogy ezt a képviselőtársam is elmondta, és ahogy a bizottsági kisebbségi véleményekben is elhangzott, a Fidesz által i ndított közpénzből, mindenki adójából fizetett és később fenntarthatatlan állami lakáshitel kamattámogatási program folytatásaként 2004től kezdtek elterjedni. A program nyilvánvalóan finanszírozhatatlan volt hosszú távon, és a szűkülő állami források hely ett kezdték a bankok bevezetni a kedvezőnek tűnő, de kockázatos lakáscélú devizahiteleket, bevezetni a saját hitelkihelyezési volumenük fenntartása vagy növelése érdekében. Röviddel ezután, 20042005ben megjelent a szabad felhasználású devizaalapú jelzálo ghitel is, amely újabb lendületet adott a lakossági devizaadósság felépülésének. A válság hatására ugyanakkor 2008 végétől a devizahitel állományának növekedése megállt, illetve lassú mérsékelődésnek indult. A devizahitelek visszaszorítását ugyancsak támog atta a 2010 márciusától hatályos, a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet, valamint az augusztusban életbe lépő devizaalapú jelzálogjoghitelezés betiltásáról szóló törvény. A parlament előtt lévő, 20022010 közötti lakossági devizaeladósodás oka inak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról szóló jelentés, valamint e jelentéshez kapcsolódó határozati javaslat a lakosság devizaeladósodása megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről, e jelentés tartalmáva l a szocialista frakció nem ért egyet, hiszen nem terjed ki a kormány intézkedéseinek, illetve annak hatásosságának a vizsgálatára. Tény ugyanakkor, hogy a Fideszkormány, illetve a kormánypártok tagjai még a kormányváltást követően - és erről nagyon sok v ita zajlott le már ebben a Házban, de cáfolni még senki nem tudta - érdemben rontották a devizahitelesek mai helyzetét azokkal a nyilatkozatokkal, azokkal a gazdaságpolitikai manőverekkel, amelyeknek az árfolyamra is hatása volt. Az így okozott árfolyamves zteséggel 2010ben a devizahitelesek 974 milliárd forintos árfolyamveszteséget szenvedtek el, amely az adósságállománynak 18,8 százaléka. Mondom még egyszer, 974 milliárd forintos árfolyamveszteség történt 2010ben a kormányváltást követően, tisztelt Ház. Az elmúlt év júniusában 1 millió 700 ezer háztartás, az összes háztartás 45 százalékának volt valamilyen hiteltartozása. Ezen belül 488 ezer családnak kettő, 400 ezernek három vagy több hiteltartozása volt egyidejűleg. A többszörösen eladósodott családok s záma az utóbbi két évben nőtt meg ilyen jelentősen, a kettős hitellel rendelkező családok száma duplájára nőtt, míg az ennél is több különböző hitel terhét viselő családoké egyenesen négyszeresére nőtt ezen két év alatt. Ugye, pontosan értették az összefüg géseket? Ezen összefüggésekre, jelzem, az előttünk álló jelentés nem terjed ki, éppen ez az egyik oka annak, hogy a jelentést ilyen értelemben nem tudjuk támogatni. Az elmúlt év közepén 725 ezer háztartás, az összes háztartás 19 százaléka rendelkezett jelz álog alapú hitellel, ezek négyötöde lakáscélú kölcsön volt. A jelzálog alapú hitellel rendelkező háztartások 17,7 százalékának, azaz minden hatodik érintett családnak voltak az első félévben törlesztési gondjai, a lakáscélú hitelt felvevő családoknál ennél valamivel kevesebben törlesztettek rendszertelenül, az
