Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
163 tagjairól elmond hatjuk, hogy velük kiegészülve a vallását gyakorló magyar állampolgárok több mint - ahogy államtitkár úr említette, most már - 95 százaléka az egyházi keretek között élheti hitét. Ezzel csak azt kívánom kifejezni, hogy a jelentős társadalmi támogatottságga l rendelkező egyházak mindegyike a törvény elfogadásával országgyűlési elismerésnek örvendhet, ugyanakkor nagyon lényeges, hogy a lista jelenlegi kibővítésének a szükségességét is hangsúlyoznunk kell. Külön öröm számomra, hogyha elfogadásra kerül az újabb 13 gyülekezet, de köztük is az Erdélyi Gyülekezet egyházkénti elismerése. Sajátos történelmi múltunk ugyanis kötelez bennünket. Az Erdélyi Gyülekezetet 1990ben vette nyilvántartásba a bíróság. 1995ben az Erdélyi Gyülekezet a Magyarországi Református Egyh áz egyetértésével csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez. Ennek megfelelően történt meg az Erdélyi Gyülekezet alapszabályának módosítása, amely rögzíti az egyházjogi tényállást. A gyülekezet tagsága, valamint kiterjedt karitatív, kult urális és oktatási tevékenysége alapvetően Erdélyhez kötődik, ennek megfelelően az Erdélyi Gyülekezet a határon túli magyar történelmi egyház magyarországi részeként működik. A mellékletben felsorolt egyházak mindegyike - legyen szó keresztény közösségekrő l vagy világvallások hazai képviselőiről - Magyarországon jelentős történelmi múlttal bír, társadalmi támogatottságuk jelentős, aktív karitatív, szociális szolgálatot végeznek. Ami a legfontosabb - mármint hitem szerint az , hogy alapcélként vallási tevék enységet végeznek, és erre azért utalnék végezetül, mert az elfogadott egyházügyi törvény egyik célja pontosan az volt, hogy Magyarország hitéletében is átlátható viszonyokat teremtsen, a gazdasági haszonszerzésre létrejött rekordszámú, Istent nem is említ ő bizniszegyházakat kiszűrje. (Dr. Lenhardt Balázs: A Hit Gyülekezetet.) Azok viszont, akik valóban vallási tevékenységet folytatnak, a csalárdul eljárók miatt hátrányt ne szenvedjenek, és erről, azt hiszem, a mostani törvényjavaslat gondoskodik. Ezért kér em tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Lendvai Ildikónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. LENDVAI ILDIKÓ , az MSZP képvisel őcsoportja részéről: Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Hölgy, úgy látom, most egy szem vagyok. Ha azt szoktuk mondani, hogy a puding próbája az, hogy megeszik, akkor a karácsony tájban elfogadott törvény most az első próbán rögtön ehetetlennek bizonyult. Csődöt mondott az az eljárási rend, amit a törvény akkor előírt az egyházként való elfogadás útjának végigjárásához. Csődöt mondott, úgy is mondhatnám, hogy ez az eljárási rend halott, kimúlt, de holtában is rett enetesen sok kárt okoz. Kimúlt már akkor ez az eljárási rend, vagy ha a finomabb példát mondom, a puding már akkor ehetetlennek bizonyult, amikor kiderült, hogy a törvényben megnevezett javaslattételi joggal nem tud és nem akar élni a Magyar Tudományos Aka démia. Pedig nem véletlenül kerültek be a törvénybe. Az előterjesztők nyilván azokat az aggodalmakat akarták, ha nem is eloltani, de enyhíteni, hogy kizárólag politikusok ismeretei alapján lehet majd eldönteni, hogy vallási tevékenységet vagy nem vallási t evékenységet folytat a pályázó vallási közösség vagy egyház, hogy valóban, amit bead, az hittételek és rítusok gyűjteménye. Ezért találódott ki az elfogadott törvényben a Magyar Tudományos Akadémia javaslattételi joga. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke - szerintem - a Fideszkormányhoz képest valami kemény ellenzékiséggel talán mégsem vádolható, kitűnő tudós, de történetesen az elmúlt ciklusban még itt ült a Fideszfrakció soraiban. Mégis ő írja két levelében is a bizottságnak - meggyőződésem szerint hely esen , hogy tudományos megalapozottsággal, tudományos alapon a törvény fogalmi keretei között nem lehet válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket neki véleményeznie kellene. Nem lehet válaszolni tudományos alapon arra, hogy az vallási tevékenysége, amit éppen folytatnak, vagy
