Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LUKÁCS TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
159 azok az egyházak, amelyek igazolással rendelkeztek arról, hogy nagy világvallás autentikus hazai képviseletét látják el. Nyilván a bizottság és a bizottság vezeté se sem volt abban a helyzetben, hogy mondjuk, egy hónap alatt átképezte volna magát, és mondjuk, a buddhizmus minden ágát megismerné. Ezért nagy segítségünkre volt az, hogy maguk a buddhista vallási közösségek szövetséget alkottak, és önmagukról mondták ki , hogy ezt a szövetséget ilyen módon elfogadják. Írásban ezt megerősítették. Zárójelben jegyzem meg, hogy az iszlám közösségek esetében is ez történt, ami, azt gondolom, a későbbiekben, miután az információ nem került időben hozzánk, módosító indítvánnyal kezelhető. Tudom, hogy van, aki vitatja, vagy vannak, akik által vitatott a hindu vallás bejegyzésére tett erőfeszítéseink, azonban szintén, aki elolvasta, vagy vette a fáradságot, és átnézte az aktákat, az megállapíthatja, hogy adott esetben az illető val lási közösség részére az indiai kulturális miniszter állította ki azt az igazolást, amely alapján a hindu vallás autentikus képviselőinek tekinthető ez a vallási közösség. (0.10) Tehát azt gondolom, az a jó szándék, ami alapján próbáltuk kezelni és próbált uk azt a szempontot érvényesíteni, hogy a nagy világvallások hazai képviselői megkapják az egyházi státust, ezzel a törvényjavaslattal sikerült. Természetesen azt gondolom, hogy válasszal tartozom azoknak, akik felteszik a kérdést, hogy a többi vallási köz össég esetében milyen szempontok alapján mondjuk azt, hogy most - és hangsúlyozom, hogy most - ezt az egyházi státust nem biztosítjuk. Amennyiben a parlament a módosító javaslatok után a meglevő egyházi listákat kibővíti - és most nem akarok, mert teljesen fölöslegesnek és teljesen méltatlannak tartom számháború folytatását ebben a tekintetben , úgy abban az esetben nem zárult le az egyházi státus megszerzésének lehetősége, de már akkor nem ilyen, hogy is mondjam, dömping jelleggel, hanem egy rendes eljárá s keretében, mégpedig olyan eljárás keretében, amit a törvény szabályoz. A törvényi szabályozás alapján tehát a későbbiek során is ezer támogató fő igazolásával az egyházi státus más vallási közösségek számára is megszerezhető, amennyiben annak indokolását és a szükségszerűségét a parlament elfogadhatónak tartja. Tisztelt Ház! Felmerül az a kérdés, hogy sokan úgy értelmezik a törvényt, mintha az egyházi státus, ez a magasabb minőség alanyi jog lenne. Az előbb kifejtettek alapján nemcsak a törvény grammatika i értelmezése, hanem az akadémiai levél értelmezése alapján is természetesen ilyen alanyi jogról nem beszélhetünk. A vallásszabadságot az egyesülési jog alapján biztosítandó azért Európában nem szokásos, hogy az egyesületek is megkaphatják az 1 százalékot, nemcsak a tagjaiktól, hanem mindazoktól, akik támogatják azt az értékrendet, vagy azt, amit képviselnek. De nemcsak az 1 százalékot kaphatják meg, hanem amennyiben intézményt tartanak fenn, és az adott területen arra az ellátásra szükség van, úgy az állam új megállapodást köthet a vallási egyesülettel is. Ilyen körülmények között a további egyházi bejegyzések esetében, miután egy logikai rendet mondtam, ami alapján a törvényjavaslatot megtettük, véleményem szerint két szempont dönthet, hogy az adott egyház i közösség, az adott vallási közösség intézményt fenntartó szerepe indokoljae az egyházi státus biztosítását, a másik szempont, ami lehet ebben a tekintetben, az, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy összehasonlítjuk más európai országokkal, nagyjából más e urópai országban hasonló vallási közösségek hogyan vannak bejegyezve. Zárójelben jegyzem meg azonban, hogy most nem tudom, hány egyház lesz a listán a végső szavazásnál, elképzelhető, hogy ez a szám bővülni fog, az európai összehasonlításban a magyar népes séghez képest az európai középátlagot már biztosan elértük. Egyébként meg kívánom jegyezni azt is, hogy amennyiben a törvényhozó alanyi jogon biztosítani kívánta volna az egyházi státust, akkor összehasonlítva más európai jogrendekkel azt tette volna, mint például Szlovákiában, ahol két évvel ezelőtt módosították a törvényt, mert ott is rengeteg
