Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1578 A Fidesz ellenzékben folyamatosan a közösségi közlekedés fejlesztéséről beszél t, jelentős állami fejlesztések megvalósítását sürgette, és ellenállt minden, a változtatás feltételeit megteremtő átalakításnak. Fónagy János államtitkár úr személyesen több alkalommal levezette az Országgyűlésben, hogy a közösségi közlekedést az államnak fejlesztenie kell, akkor ugyanis többen, szívesebben használják majd, ennek végeredményeként talán több bevételt termel, és akkor nem kell például szárnyvonalakat bezárni. Ez ott egy szépen felépített érvelés volt. A javasolt szabályozás ehhez képest, mi úgy látjuk, hogy jelentős mértékű, akár lényeges járatritkítással is járó szolgáltatási volumencsökkentésnek és a kedvezményrendszer drasztikus megnyirbálásának teremti meg a lehetőségét, és az állam fejlesztőfinanszírozó szerepének növelési szándéka vagy lehetősége nemigen derül ki ebből az előterjesztésből. A kormányzati koncepcióból annyi mindenesetre ismert, hogy a nyereséges járatok versenyeztetés nélküli kiszervezésének lehetővé tétele lényeges eleme kíván lenni a készülő szabályozásnak, ami nem felt étlen kompatibilis a korábban hangoztatott célkitűzésekkel. Meg kell említeni a szabályozás bizonytalanságának témakörében, hogy nehéz véleményt alkotni egy olyan javaslatról, amelyről a következő alapvető jellemzőket nem lehet tudni, hogy: milyen ágazati koncepció végrehajtását fogja szolgálni; mennyi pénzt kíván az állam mint finanszírozó hosszú távon az ágazatra fordítani; az állam mekkora volumenű, milyen színvonalú szolgáltatást kíván finanszírozni; milyen beruházások, fejlesztések várhatók, azzal is ö sszefüggésben, hogy erre azért jelentős uniós források állnának rendelkezésre, ha mondjuk, egyéb gazdaságpolitikai problémák ezt nem gátolnák. (12.40) Továbbá esetlegesen milyen piaci szereplő fog a zárószavazás előtt még egy módosító javaslatot eljuttatni az önök frakcióvezetőjéhez, még a nevét is feltüntetve rajta, nehogy sántítson az előterjesztés, vagy valamely kormánypárti képviselővel bejuttatni, átírva ezzel a jelenlegi ismert javaslatot? Nem ismert, hogy a kormány kivel egyeztet a törvényjavaslat el őkészítésekor, szóba kerülhetne itt az uniós koncepciókkal való összevetés, az ágazati szereplőkkel való konzultáció, szakmai szervezetek, érdekképviseletek - minderről nincs ismeret, hogy egyáltalán történt volna ilyen az előkészítés során. Melyek a szabá lyozás konkrét vitatható elemei? A közlekedési szolgáltató kiválasztása, ez a 23., 24. §, ha szolgáltatási koncessziónak minősül, akkor fő szabály szerint csak pályázat útján lehet odaítélni, kivéve az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személys zállítási közszolgáltatást. Kivételesen lehet pályázat mellőzésével is, ha egyetlen vonalra vagy járatra korlátozódik a közszolgáltatás, és a szolgáltató nem válik jogosulttá ellentételezésre, vagyis nyereséges járatról lenne szó, de a szerződés értéke nem haladhatja meg az évi egymillió eurót vagy a közszolgáltatás évi 300 ezer kilométernél kevesebb. Kivételes esetben lehetséges, hogy a legfeljebb 23 járművet üzemeltető kkv esetében a küszöbértékeket a duplájára emeljék. Lehetséges a pályázat mellőzése abb an az esetben is, ha a pályázat eredménytelenül zárul, ez különös, mert legalább egyszer azért meg kellene ismételni. A szolgáltatás megkezdése a kiválasztott szolgáltatóval ellehetetlenül, ez is egy feloldási esetet jelent, vagy a korábbi közlekedési szol gáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye, esetleg egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága. Ez igaz, nem lehet semmi olyan ok, ami veszélyeztetheti a közszolgáltatás folyamatosságá t; kérdés, hogy milyen lépések történnek, hogy ne is állhasson elő ilyen helyzet. A lehetséges pályáztatás mellőzése belső szolgáltató, például a BKV megbízásával is megoldható az előterjesztés szerint. E rendelkezések magukban hordozzák meglátásunk szerin t annak a lehetőségét, hogy nem látható, esetleg visszaélésre is gyanút adó megoldások történjenek, mivel például egy esetleges BKVfizetésképtelenség vagy csőd esetén lehetővé válna az esetleges nyereséges vonalak hirtelen módon történő kiszervezése más piaci szereplő részére. Ezért indokolt lenne minden olyan rendelkezés kizárása, amely a pályáztatás mellőzését teszi lehetővé.
