Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TÓTH CSABA (MSZP):
1565 felül szükségesnek tartott járatok gondját pedig a többi településre, a buszok ki állítását a vállalkozókra hagyja. A tervezet rögzíti azt is, hogy a személyszállítási közszolgáltatás elsősorban a menetrend szerinti szolgáltatás keretében látható el, de bizonyos esetekben igényvezérelt, az igények előzetes rögzítésén alapuló személyszál lítási szolgáltatásként is ellátható. (11.40) E körbe tartozik a ritkán lakott vagy különleges elhelyezkedésű települések különleges szállítási igénnyel rendelkező utazóközönsége is, például az idős személyek vagy a mozgáskorlátozottak. Az utas jelzésére i nduló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő közlekedési rendszerek feltételét teremtené meg a törvény az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások szabályozásán ak kialakításával. Ez azt jelenti, hogy egyéni kívánságok alapján szerveznénk meg a közösségi közlekedést? Lehet, hogy ez a módszer egyes országokban bevált, de nálunk ez egyelőre nehezen képzelhető el. Aggályos az is, hogy miként lesz biztosítva az egyenl ő esély a szolgáltatás igénybevételére például egy olyan zsáktelepülésen élő számára, ahol internethozzáférés sincs. De az is érdekes lehet, hogy mit szólnak majd ahhoz az utasok, ha indulás előtt napokkal kell közölniük az utazási igényüket. Hogyan terve zhető például egy betegség esetén, hogy napokkal előbb be kell jelentkezni? Az elképzelések szerint nagy autóbuszok helyett minibuszok, esetleg nagyobb személyautók szállíthatják hétvégeken egyes városrészekben, de akár a zsáktelepülésekre is az utasokat. Nem rögzítenék előre a pontos útvonalat, és a percnyi pontos menetrendet is hiába keresnék az ingázók. Felmerül a kérdés, hogy a nagy közlekedési vállalatok általában nem rendelkeznek 915 fős buszokkal, tehát az iránytaxis program előtt járművásárlásra vo lna szükség, vagy kisvállalkozókat vonnak be a személyszállításba. Ez az új alapú tömegszállítás minden bizonnyal felülírhatja majd a viteldíjakat, azaz drágább lehet az utazás, mint eddig. Kérdésként merül fel, hogy az iránytaxi bevezetése előtt készülteke felmérések, ami indokolttá teszi a gyakorlati megvalósítását. Nem kerüle esetleg többe, mint az egyéni közlekedés? Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy milyen átgondolatlanul, kapkodva összeállított ez a javaslat, mi sem mutatja jobban, mint a munkáltatói k öltségtérítésre vonatkozó része. Jelenleg kormányrendelet szabályozza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést. Eszerint csak a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút másodosztályán, a helyközi autóbuszjáraton, az elővárosi b uszon, a HÉVen, a menetrend szerint közlekedő hajón, kompon történő utazás költségeinek 86 százalékát kell megtéríteni. Ezzel szemben a törvényjavaslat szerint július 1jétől a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére a helyi személyszállítás i közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járást szolgáló teljes árú, illetve kedvezménnyel csökkentett menetjegy árának 86 százalékát is. Ugyanekkora mértékben kellene állniuk a munkáltatóknak a hétvégi hazautazást szolgáló bérlet vagy menetjegy költségeit is. A törvényjavaslat szerint július 1jétől eltörölnék az összeg felső határát. Ez egy budapesti vagy a fővárosba dolgozni járó munkavállaló esetében például évi 100 ezer forintos többletköltség is lehet, de más nagyvárosokban is pluszterhet je lent a munkaadóknak. Több százezer, de akár egymillió munkavállaló utazási költségeit kell majd átvállalniuk a munkaadóknak, ha a jogszabály a jelenlegi formájában lép életbe. Az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésével a kormányzat az üzleti szférára terhelné a MÁV, a Volán és a BKV finanszírozásával kapcsolatos nehézségeket. Ezt támasztja alá a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának nyilatkozata is, amelyben lelkesen támogatta a javaslatot. Véleménye szerint annyiban segíthe t a törvény a tömegközlekedés finanszírozásában, hogy növelheti a bérletvásárló utasok számát, így a közlekedési társaságok bevételeit is. Ezek alapján akár drasztikusan is lehet a bérletek árát emelni, hiszen így már nem a dolgozóknak kell azt majd megfiz etni.
