Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - A máriapócsi kegyhelyről és a magyar görög katolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN (Fidesz):
1475 A világot a magunk kicsiny országában próbáljuk meg visszabillenteni abba az egyensúlyi állapotb a, amely a ráció és a lélek egyensúlyát jelenti. Ez a döntés, ez a mostani javaslat erről szól, tisztelt képviselőtársaim, hiszen a lelki adósságunkat próbáljuk rendbe tenni, amelyek azért vannak. És tudjuk, hogy a lélek ereje mindent eldönt, mindent megha tároz, és ezen keresztül lehet talán egy komoly lépést tennünk afelé, hogy a világot, és így közben Magyarországot is és Európát is a szeretet civilizációja felé fejlesszük, és ne mindig az ész, a puszta ráció felé engedjük sodorni, amely sokszor túlzott m értékű, rideg, pragmatikus döntésekhez vezet. Az észnek is megvan a helye, de a szívnek is ott kell lenni a döntéseinknél, és a parlament, a magyar parlament döntéseinél is ezt figyelembe kell venni. Ez az előttünk fekvő javaslat erről szól, ezt próbálja m eg visszabillenteni. Szeretnék még arra utalni röviden, hogy a lelki jelentősége és a lélek megerősítése mellett természetesen van ennek a döntésnek is pragmatikus jelentősége, hiszen a vallási turizmusban, amire Ékes Ilona vagy államtitkár úr utalt, mindmind ott van. Hiszen ne feledkezzünk meg arról, hogy valóban már most is általában 500600700 ezer zarándok érkezik Máriapócsra. Tehát lehetne ezt még növelni, lehetne ezt fokozni, természetesen kellő tartalommal, szálláslehetőségek biztosításával, zaránd okházak építésével, hiszen van mit megnézni Máriapócson, és ezt a kegyelmi állapotot, ezt a kegyelmi helyet bizony határainkon túl élő görög katolikusok, római katolikusok, protestánsok és mások is, más nemzethez tartozók is örömmel élvezhetnék, és fogják is, és teszik is mindezt. A ruszinokról elhangzott már itt jobbikos képviselő úr részéről, én csak hadd mondjam el, hogy II. Rákóczi Ferenc a leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat, és természetesen 1720ban Pócs településen az akkori vármegyei összeír ások még tiszta ruszin lakosságúnak vélték és jegyezték föl Pócsot. A ruszinok Mekkájának is nevezték Máriapócsot; azt hiszem, azóta természetesen sok minden változott. Egy biztos, hogy a magyarság számára is egy olyan helyről beszélhetünk, amely mindenfél e támogatást, mindenféle odafigyelést megérdemel. Bízom benne, hogy ez az országgyűlési javaslat, amely előttünk fekszik, sokat fog lendíteni azon, hogy Máriapócs tovább épüljön, fejlődjön, a bazilika és környéke tovább erősödjön. És bízom benne, hogy az a szándék, ami a javaslatban megfogalmazódott, az az elismerés a görög katolikusság, a görög katolikus egyház felé mindenképpen példaértékű lesz, és remélem, hogy semmiféle olyan, esetlegesen más nézőpont nem kerekedik felül, amely mondjuk, e javaslat elfog adásának a megakadályozását jelentené. Arra kérem önöket, hogy ebben a mai rohanó világban is igyekezzünk kellő felelősséggel, odafigyeléssel támogatni az előttünk fekvő javaslatot. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója teljes mellszélességgel kiáll a ja vaslat mellett, és arra kéri az Országgyűlést, hogy mindenki szavazza meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelent kezett Szólláth Tibor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót. SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A máriapócsi kegyhelyről és a magyar görög katolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló határozati javaslat így kezdődik: “Magyarország Országgyűlése a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye felállításának 100. évfordulójára emlékezve kinyilvánítja, hogy a magyar görög katolikus közösség társadalmi szerepvállalása és az a mi ssziós szolgálat, amelyet különösen az ifjúság, a családok és a hátrányos helyzetben lévő embertársaink körében végez, felbecsülhetetlen érték az egész ország számára.” Azt szeretném hozzátenni, hogy nyilván nemcsak a mai kis Magyarország, hanem az egész K árpátmedence számára felbecsülhetetlen érték. Hajdúnánás város polgármestereként, aki a szomszédban látom Hajdúdorog közösségét, azt az elkötelezett hívekből, papságból álló közösséget, amely a hétköznapokban és az ünnepekben is képes összefogni, azt gond olom, hogy ez egy
