Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - A máriapócsi kegyhelyről és a magyar görög katolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1467 ELNÖK (dr. Latorcai Já nos) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Szászfalvi László államtitkár úr kíván felszólalni. Államtitkár úr, megadom a szót tízperces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr! SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi álla mtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én magam is köszöntsem az általános vitát személyesen a helyszínen követő görög katolikus atyákat. Külön köszöntöm dr. Kruppa Tamást, a Hajdúd orogi Görög Katolikus Egyházmegye főhelynökét és dr. Seszták Istvánt, az egyházmegye pasztorális helynökét. (Taps.) (19.30) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A máriapócsi kegyhelyről és a magyar görög katolikus közösség társadalomban betöltött szerepérő l szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája egy szimbolikus időpontban, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megalapításának centenáriumakor történik. Tiszteletre méltó az a benyújtói szándék, hogy az Országgyűlés a magyar görög katolik us közösség szolgálatáról határozatban megemlékezzen, és ez az alkalom jó lehetőség egy számvetésre is, beszédemmel ehhez kívánok néhány szempontot nyújtani. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A görög katolikus egyházmeg ye megalapításának nagy szószólója Szabó Jenő főrendiházi tag, egy szűk évvel a Christifideles graeci kezdetű bulla megjelenése előtti szavaival vezetem be gondolataimat, amelyek szintén e ház falai között hangoztak el. Idézem: “Nem akarom túlozni a dolgot , de igenis állítom, hogy itt nem kevesebbről van szó, mint emancipációjáról annak a 250 ezer főből álló népcsoportnak, amely érdekében felszólaltam. Ezt az emancipációt csak egy külön intézmény létesítése által lehet elérni, csakis egy külön magyar egyház megye dokumentálhatná intézményesen, tehát elvitathatatlanul, hogy görög katolikus magyarság és görög katolikus magyar inteligentia nemcsak tényleg, hanem jogilag is létezik.” Szabó Jenő száz évvel ezelőtti gondolatai annak az alulról jövő kezdeményezésnek adnak hangot, amelyet a görög katolikus magyarság az 1800as évek eleje óta szorgalmazott, jelesül a magyar görög katolikusság létének elismerését és azokat a jogokat, amelyeket a más nemzetiségű görög katolikusok már évszázadok óta gyakorolhattak a Kárpá tmedencében, jelesül a magyar görög katolikus pasztorációt ellátó egyházmegye felállítását és a magyar liturgikus nyelv bevezetését. Ahogy beszédében is megfogalmazza, csupán annyi a kérésük, hogy ne a diplomáciai megfontolások, hanem a tényleges helyzet határozza meg a magyar görög katolikusság sorsát. És végül is e szenvedélyes sorokban is érvényre jutó kérelem 1912ben meghallgatásra talált az Apostoli Szentszéknél, amikor is X. Pius pápa június 8án kiadott Christifideles graeci kezdetű bullájával kano nizálta az új egyházmegyét. Tisztelt Országgyűlés! Ez a döntés egy folyamat, egy kálváriaút vége volt, viszont egy másik folyamat, a lehetőségként kapott keretek kitöltésének a kezdete is, s mindezen lehetőség a történelem egy nagyon nehéz időszakában adat ott meg, így az eredményeket ennek függvényében kell szemlélnünk. Amikor visszatekintünk erre a száz évre, úgy gondolom, a legfontosabb feladatunk számba venni a reánk bízott javakat, a velük való sáfárkodást, hálát adni elsősorban a Jóisten felé, hogy ado tt feladatot és munkást is hozzá, akik az egész nemzet javát szolgálták, világháborúk és diktatúrák által sújtott évszázadban. Ez a kegyelem ad lehetőséget arra, hogy most egy évszázaddal az egyházmegye megalapítását követően elmondhatjuk, hogy voltak soka n, akik azon munkálkodtak, hogy ez az egyházmegye be tudja tölteni a küldetését, azt a pasztorációs szerepet a magyar görög katolikus közösségben, amely miatt oly sokan várták a megalakulását, és ez a várakozás mára százszoros, sőt ezerszeres termést hozot t a külső körülmények ellenére is. A görög katolikus közösség az intézményesülés lehetőségének elnyerése óta számarányához képest különösen jelentős terhet vállal magára az ifjúság nevelése és a szociális gondoskodás területén, előbb a népfőiskolai mozgalo mban vállalt jelentős
