Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1457 hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség, illetve garanciavállalásból eredő, jogo sult által érvényesített fizetési kötelezettség összege.” Tehát amikor ezt a kérdéskört érinti, akkor nagy valószínűséggel egy valós problémát próbál meg orvosolni. Megint csak szeretnék emlékeztetni a decemberi vitára, a decemberi vitában az itt érintett kérdéskörből legalább négy az ellenzék által fölvetve, érintve volt. Elmondtuk, hogy meggyőződésünk szerint ezt nem az eddigi szabályozásnak megfelelően kellene tenni. Azért örülünk annak, hogy szerepel. Hogy ez így célszerűe, ahogyan most szerepel, ugyan akkor vitatjuk, mert meggyőződésünk szerint nem teljes körű az a problémakör, amit ennek a paragrafusnak a fölsorolásában immáron fölsorolnak. Hiányzik belőle több más olyan kérdés is, amit érinteni kellene. (18.40) Ugyanakkor, ha már a stabilitási törvény módosításának a többi részét nézzük, akkor az viszont egyáltalán nem illeszkedik ehhez a bizonyos törvényjavaslathoz, amiről beszélünk. Ugyanis mit tesz ezt követően a stabilitási törvény a 18. § (5)(8) bekezdése kiegészítéseként? Úgy látszik ez most a m i információink - ami eljutott hozzánk a nyilvánosságon keresztül - alapján, hogy nem tesz mást, mint megint személyre szab egy törvényt. Azaz megint személyre szóló törvényalkotásra kerül sor az Országgyűlésben, és ez egy roppant szerencsétlen és általunk nyilvánvalóan nem támogatható gyakorlat. Nem tesz mást, mint alkalmazkodik ahhoz a helyzethez, hogy decemberben megváltozott a Költségvetési Tanács elnökének a személye. A Költségvetési Tanács eddigi elnökével kapcsolatban a nyilvánosságban, a parlamentbe n is többször felmerült kérdésként és vitaként, hogy Járai Zsigmond esetében személyi juttatásokra nem került sor, hiszen Járai Zsigmond más pozíciója kapcsán immáron megkapta azt a 2 millió forintos juttatást, amelyet önök méltányosnak tekintenek az ő ese tében, és ebbéli ténykedéséért, mármint költségvetési tanácsi elnöki ténykedéséért nem kívántak neki adni semmit, mert látszólag úgy tűnt, hogy ezzel Járai Zsigmond a 2 millió forintos havi juttatási korlátot átlépné, és ilyen értelemben akkor ezért a tevé kenységéért immáron ne kapjon összeget. Így szólt akkor az érvelés az önök részéről. Az is vitatható volt, az ellenzék részéről többször vitattuk is, hogy vajon lehete úgy elvárni egy ilyen felelősségteljes beosztásban bárkitől tevékenységet, hogy ezért j uttatásban ne részesüljön. A másik két esetben, mármint a bankelnök, illetve a Számvevőszék elnöke esetében nyilvánvalóan fő tevékenységért kapott jövedelmük esetén azt lehet mondani, hogy ezért a tevékenységükért nem kell újabb juttatási összeget kapniuk, de a Tanács elnökeként Járai Zsigmondnál nem lehetett volna figyelembe venni a bank felügyelőbizottsági elnökeként húzott jövedelmét, ebből következően ez egy furcsa ellentmondás volt már akkor is, amikor az alapszabályt elfogadták. Most megváltozik a Köl tségvetési Tanács elnökének a személye, és ezt követően nagyon furcsa, hogy egy új szabályozás kerül megfogalmazásra, immáron törvényi szinten, a tanács elnökének a javadalmazására vonatkozóan. Ez a javadalmazás nem egy kicsi összeg. Azt mondja a mostani j avaslat, hogy milyen tevékenységeket nem folytathat, ugyanakkor pedig azt mondja, hogy a tanács elnökének a tárgyév március 1jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a KSH által hivatalosan közzétett, a t árgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben a tanács elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult. Ez azt jelenti, hogy ezzel a törvényi megfogalmazással önök létrehoznak egy olyan újabb köz tisztséget Magyarországon, nyilvánvalóan a takarékosság jegyében, amelynek az ellátója minisztert megillető juttatásokra jogosult, továbbá meghatározzák azt a díjazást, amely immáron semmilyen más, az államháztartásban követett gyakorlattal nem illeszkedik , de inflációváltozásfüggővé teszi valaki jövedelmének meghatározását. Csak hangsúlyoznám, hogy ilyen jellegű jövedelemmeghatározásra sehol másutt korábban nem került sor, önök sem értettek egyet ezzel, korábbi kormányok sem értettek egyet azzal, hogy inf lációhoz kössük bárkinek a jövedelmét az államháztartásban. De önök ennek ellenére lényegében megállapítják ilyen módon,
