Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - Határozathozatal részletes vitára bocsátásokról: - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
1437 Az egykori MSZMP központi bizottsági tag Kovács Lász ló kikérte magának, hogy egyáltalán mi gyarmatnak nevezzük ma a jelenlegi helyzetünket, ő még mindig abban a XIX. századi felfogásban él, ami ma már egyáltalán nem takarja a gyarmatosítás módszereit, hiszen ahogy Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás par ancsnoka is elmondta, kimentek a tankok, bejöttek a bankok. Erről Lázár János is tudna természetesen mesélni, hogy milyen maffiahálózatként, polipként hálózzák be az egész országot akár magyarnak tűnő nagy bankok, amelyeket természetesen ennek ellenére, ho gy ez kitört belőle, nem kíván felfedni, és nem kíván feljelentéseket tenni. Azonban rá kell világítanunk, hogy hatályát kell hogy veszítse ez a rendelkezés. Önök e helyébe természetesen tehetnek egy új típusú együttműködést, amit hívhatnak akár gazdasági szabadságharcnak is, mégis a jelenlegi jogszabály, amely magyar termőföld vásárlására is rendkívüli lehetőséget, a szokásostól eltérő rendkívüli lehetőséget biztosít az IMF részére, nem tartható, mert jogos bennünk a félelem, hogy akár a rendkívüli magyar államadósságra hivatkozva, annak fejében a magyar földet kívánják majd felajánlani az IMFnek. Ha ez nem áll fenn, akkor arra kérjük önöket, hogy ezt az 1982es szolgalelkű, hazaáruló jogszabályt helyezzék hatályon kívül, és tegyék le az asztalra a helyére azt (Az elnök csenget.) , amit önök valódi megállapodásnak tekintenek az IMFfel kapcsolatban. Várjuk tehát ezzel kapcsolatban a konkrét javaslatukat. A bizottságban érdemi vita nélkül próbálták lesöpörni; végül sikerült kiprovokálnom némi vitát. Most nagy on remélem, hogy nem akarnak megint a hallgatózásba burkolózni. Mondják el, hogy önök mit akarnak ehelyett, mert hogyha nem akarnak ehelyett semmit, akkor megmarad az a Kovács Lászlói hazaáruló felfogás, ami ebben a törvényerejű rendeletben is megtalálhat ó. Ezért bízom benne, hogy legalábbis tárgysorozatba veszik ezt… (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Képviselő úr! Fél perccel ment túl az idő. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Most képviselőcsoportonk ént egyegy képviselő, valamint az első, felszólalásra jelentkező független képviselő kettőperces időtartamban felszólalhat. Elsőnek megadom a szót Láng Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. (Dr. Láng Zsolt jelzésére:) Bocsánatot kérek, én arra tudok szorítkozni, ami az én monitoromon megjelenik. Gyöngyösi Márton képviselő úr következik kettő percben. Parancsoljon, képviselő úr! (17.20) GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Novák Előd képviselőtársam utalt rá, az 1961es bécsi egyezmény a diplomáciai testületek jogait rögzíti a kölcsönösség alapján. Ha megnézzük a Nemzetközi Valutaalapnak és Magyarországnak a viszonyrendszerét, akkor arra minden jelző illik, csak az nem, hogy egy szimme trikus relációról lenne szó. Egy aszimmetrikus viszonyrendszer jellemzi Magyarország és az IMF kapcsolatát, ezért nem logikus, hogy automatikusan kiterjesszük a bécsi egyezmény jogkörét erre a szerződésre. Az IMF gyarmattartóként viselkedik hazánkkal szemb en. Hogy ez mennyire igaz, azt jól láthatjuk a rendszerváltás óta eltelt időszakban, az utóbbi időben pedig különösképpen. Ha megnézzük a rendszerváltás időszakát és a rendszerváltás történetét, jól láthatjuk, hogy az 1970es évek vége óta zajlik Magyarors zágnak az olajárrobbanás után a teljes mértékű eladósítása, 1982ben pedig az IMFtagsággal egy új viszonyrendszerbe, egy új gyarmati függőségbe történő betuszkolása. 1985ben a csődtörvénnyel elindult a magyar állami gazdaságnak a teljes mértékű fölszámol ása, ’88tól pedig a spontán privatizáció néven elhíresült szabadrablás, amely a rendszerváltás után, a vasfüggöny lebontása után tovább folytatódott két évtizeden keresztül, a napjainkig bezárólag. Ez az intézményes szabadrablás mind a mai napig tetten ér hető.
