Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - „Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról” szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1359 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kivételesen elismerésemet is fejezhetném ki a kormánypártoknak, hogy egy ilyen javaslat fekszik előttünk, ha szűken, személyes szempontból vizsgálnám az ügyet, hiszen édesapám is városi osztályidegenként nem tanulhatott tovább, miután nagyapám a Horthykorszakban magas államigazgatási funkciót töltött be. És csak úgy vehették fel gimnáziumba is egy véletlen folytán, hogy a sokadik pótfelvételire is már elkésve, ebédidő előtt az utolsó pillanatban menve a felvételiző tanár egyszerűen elfelejtette megnézni a lezárt borítékban szállított felvételi papírt, amelyben bizony szerepelt, hogy a származása miatt tovább sem tanulhatott volna, normális esetben már gimnáziumban sem. Azonban nem a személyes példámon keresztül kell itt az Országgyűlésben megvizsgálnom a törvé nyjavaslatokat, hanem az ország érdeke szempontjából. Azt kell mondjam, hogy ez a legszínvonaltalanabb javaslat, ami napirendre kerülhetett az Országgyűlésben ebben a ciklusban. Már ha csak ránézünk erre a javaslatra, ha megtekintjük a fejlécét, azt látjuk , hogy az 1848as pesti srácok nem adtak ki ilyen grafikai munkát a kezük közül. Ez nemhogy grafikust nem látott, de a betűtípusa, a stílusa, a tördelése teljesen összevissza, meg hát legfőképp a tartalma. Nézzük meg az első pontját, amely in medias res, t ulajdonképpen a közepébe vág. Preambuluma nincs, pedig ha valahol, itt indokolt lehetne egy ilyen emlékhatározat esetében. De preambuluma nincs. S az 1. pont nemhogy megmagyarázná, hogy mely napot minek kellene szentelni a jövőben, hanem rögtön egy technik ai megjegyzéssel kezdi, hiszen a határozat első mondata úgy szól, hogy a megemlékezést a médiákon keresztül kell megtartani, tehát mielőtt elmondta volna, hogy egyáltalán miről beszélünk és mi ez az egész. Már az általános iskolában a fogalmazásórán megtan ítják, hogy normális esetben van egy bevezetés. Ez viszont itt hiányzik. S méltatlan, hogy ezt a mezőgazdasági bizottság módosító javaslatának kellett kijavítania. Méltatlan az Országgyűléshez, hogy egy ilyen javaslat kerülhet elénk. Még akkor is, ha persz e a javaslat szép és támogatjuk, hogy legyen ennek is emléknapja. Ki mondana erre nemet? Talán csak a szocialisták, akik el is bujdokoltak bánatukban, hogy ennek is lehet emléknapja. Azonban azt gondolom, hogy az érdemi intézkedések sokkal fontosabbak lenn ének. Nyilvánvaló, hogy önök megint csak az érdemi intézkedések hiányáról kívánják elterelni a figyelmet egy újabb antikommunista javaslattal, amiből már rendszert csinálnak. De már kezd egy kicsit sok lenni az a szimbolikus javaslat, amelyekkel elfedik a valódi antikommunista intézkedések hiányát. Természetesen örültünk még az elsőnek, a kommunizmus áldozatai emléknapjának, de tegyük hozzá, hogy azt is egy kisgazda képviselőnek köszönhetjük. A Fidesz nem kívánt megemlékezni a kommunizmus áldozatainak emlék napjáról. 2000 januárjában Pokorni Zoltán csak a holokauszt áldozatainak emléknapjára vonatkozó határozati javaslatot terjesztette be az Országgyűlésnek, majd néhány hónappal később egy kisgazda képviselő, Horváth Béla volt az, aki rávilágított a kettős mé rcére, így már a Fidesz sem tudott nemet mondani, és végül lehetett egy emléknapja a kommunizmus áldozatainak is. De a Fidesz számára nem ez volt a legnagyobb - egyébként normális esetben sokkal nagyobb - tragédia, hanem a holokauszt áldozatai. (23.40) Most is azzal állunk szemben, hogy van itt, bár most nem egy kisebbik kormánypárt, hanem egy ellenzéki párt, amely sorozatosan antikommunista javaslatokat fogalmaz meg, és amely helyett vagy amelynek hatására legalább valamiféle határozati javaslatok kerül nek ide az Országgyűlés asztalára. De önök preambulumok szintjén elintézik az antikommunizmust. Olyan közhelyszerű alapigazságok kinyilvánításával, hogy az MSZMP jogutódja az MSZP. Hát ezt eddig is tudtuk, azt gondolom. Most viszont nagyon hiányoljuk, hogy megint egy olyan javaslat fekszik tehát előttünk, amely sokkal fontosabb kérdéseket szorít ki innen az Országgyűlés napirendjéről.
