Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - „Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról” szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1350 kulákokat telepítették sok más között és a budapestiek közül is. A kuláknak minősített embereket és családtagjaikat egy életre tönkretette a hatalom. Ingó- és ingatlanvagyonukat elvették, megbélyegezetté váltak, a nevük mellett sze repelt a “K” betű. Gyermekeik nem járhattak állami iskolákba, életerős emberek nem tudtak iskolai végzettségüknek megfelelő munkát találni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a határozati javaslat végre erkölcsi jóvátételt jelenthet azoknak az embereknek és les zármazottaiknak, akik e szörnyűségeket átélték, és örök életre megbélyegzettekké váltak. A javaslat célja az is, hogy az ifjúság megismerje a kommunista rendszer működésének embertelenségét és kegyetlenségét. Ebben nagy szerepe van és lesz az oktatásnak és a tömegtájékoztatásnak. Június 29e régi hagyomány szerint az aratás kezdő napja, amely a parasztság körében ünnepnapnak számított, és számít a mai napig. A múlttal való szembenézés ugyanakkor szükségessé teszi, hogy megemlékezzünk azokról az embertársain król, akik a vidéket szolgálták, de egy zsarnoki rendszer megfosztotta őket és leszármazottaikat a földtől, a jószágtól és a terménytől, vagyis mindattól, ami számukra az életet jelentette. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszön öm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a mezőgazdasági bizottság álláspontjának ismertetésére kerül, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. OBRECZÁN FERENC , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. november 2ai ülésén megvitatta a H/4884. számú országgyűlési határoza tot: “Megemlékezés napja a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdákról”, és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 19 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. A parasztság történelme során szorgos munkával kapcsolódott be az árutermelésbe, az így szerzett jövedelmét pedig nem élte fel, hanem visszaforgatta a termelésbe, kisbirtokát fejlesztette, újabb földeket, igavonó állatokat vásárolt, esetenként alkalmi munkaerőt alkalmazott, így bővítet te a termelést, hogy középbirtokossá válhasson. Ennek az árutermelő parasztnak a megnevezése Magyarországon 1948tól a pártsajtóban kulák lett, és úgy vált közismertté, mint kizsákmányoló, a dolgozó nép ellensége, akit karikatúrákon nagy hasú naplopóként á brázoltak, de megjelent pók, pióca, vámpír vagy egyéb vérszívó alakjában is. A kulák orosz eredetű szó, jelentése ököl, kizsákmányoló nagygazda, zsíros paraszt, zsugori, amely a parasztság bármely tagjának megbélyegzésére szolgált a Szovjetunióban. (22.50) A Magyar Dolgozók Pártja előtt álló feladatokat a Központi Vezetőség 1948. november 27ei ülésén így jellemezte, idézem: A szocializmus építésének módjában és formájában minden nép adhat a magáéból újat és sajátosat, de az alapban, a lényegben, a d öntő kérdésekben nincs külön út. Amíg a paraszt azt látja, hogy a kulák egészen jól boldogul, addig hiányzik neki a serkentés a szövetkezésre. Ez a Szovjetunióban is így volt, de a gyökerében csak úgy tudjuk elintézni, ha elvesszük a földjét, házát, gépét, és hogy mit csinálnak velük, azt még nem tudjuk, de talán külön kulákfalvakat csinálunk, mint a Szovjetunióban, de azt látni kell, hogy ebből a kutyából nem lesz szalonna. Tisztelt Országgyűlés! A H/4884. számú országgyűlési határozati javaslat több mint húsz év mulasztását pótolja. A kulákokról igazán nem emlékeztünk meg. Előttük nem hajtottunk fejet, tőlük nem kértünk bocsánatot, nem kárpótoltuk őket. Akik közvetlen szenvedői voltak ennek a kornak, már nagyon kevesen élnek, és azok is, akik élnek, bizony már 80 éven felüliek. A kulák üldözöttek leszármazottai, gyermekei szétszóródtak az országban, sőt a nagyvilágban. Nagyon kevesen maradtak szülőfalujukban. A kulákgyerekek nem tanulhattak tovább, a gyerek neve mellett ott volt a “K” betű még az osztálynap lóban is. A kulákgyerekek kirekesztetté váltak, nagyon sok szülő tiltotta,
