Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Jakab István): - NÉMETH ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1341 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Kettőperces felszólalásra következik Németh Zsolt képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. NÉMETH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Nagyon rövid leszek. Ivanics Ferenc képviselőtársunk azt mondta, hogy lehet ezen vitatkozni, mármint az Európai Unió esetleges előnyeiről vagy hátrányairól. Az a baj, hogy nem. Nem lehetett 2003ban vitatkozni, é s most is mindig meggátolják, hogy legalább vitatkozzunk. Gondolok itt például Vona Gábor bizottságfelállítási terveire, hogy alkossunk egy Magyarország európai uniós csatlakozásának eredményeit és a csatlakozás hátrányait feltáró eseti bizottságot, ezt is leszavazták, és leszavazzák az IMF esetleges vitáit is. Én arra kérem Ivanics Ferencet, ha így gondolja, hogy lehet tényleg vitatkozni, egy kicsit lobbizzon már értünk a frakcióban, és akkor legalább a tárgysorozatbavételét támogassák ezeknek az indítván yoknak. Utána majd leszavazhatják, megvan rá az erejük meg a többségük, de legalább akkor tudunk róla vitatkozni. (22.00) A másik pedig az, hogy szeretném eloszlatni a kételyeket, bár nem fog sikerülni, mert politikai okok miatt is ezt fogják mondani. Tudj uk, hogy Magyarország Európában van, ismerjük a földrajzot, láttunk már térképet - lehet, hogy többen még nem , és ha azt mondjuk, hogy ki akarunk lépni az Európai Unióból, meg azt gondoljuk, hogy ez több hátránnyal jár, mint előnnyel, az nem azt jelenti, hogy meg akarjuk szakítani az összes kapcsolatunkat. A kilépés folyamatát a lisszaboni szerződés 46/A. cikkelye szabályozza, miszerint ez egy hosszú tárgyalási sorozat az Európa Tanáccsal. Ugyanúgy lehet még kétoldalú egyezményeket kötni, ugyanúgy fenn le het tartani a schengeni övezetet, ugyanazokat a gazdasági előnyöket lehet anélkül is élvezni, hogy bent lennénk egy olyan brüsszeli bürokratikus elnyomás alatt, ami egyenesen vezet az európai egyesült államok esetleges rémképe felé. Azt kérem még egyszer I vanics Ferenc képviselőtársamtól, hogy ha úgy gondolja, hogy lehet vitatkozni, akkor győzze meg az önök frakcióvezetőjét, vagy nem tudom, kit kell, nem tudom, hogyan van náluk a parancsi hierarchia, hogy akkor legalább engedjék a tárgysorozatbavételét eze knek az indítványoknak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra következik GaudiNagy Tamás képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a sz ót. Nem kívánok olyat, mint a bibliai történetben - nem is tudom pontosan, hogy is van , ahol a Salome nevezetű hölgy Szent János fejét követelte egy tálcán maga elé. Mielőtt még túlzásba esnénk, itt semmiféle boszorkányüldözés nem folyik. Azonban azt sze retnénk, hogy olyan emberek ne vegyenek részt a magyar élet alakításában, akik ebben az időszakban - hogy mondjam? - vagy közvetlen, vagy közvetett felelősséggel tartoznak. Hát ki a csuda tartozik felelősséggel? Kovács Józsi műszerész, aki az Ercsi Cukorgy árban dolgozott? Ő a felelős ezért? Valaki vigye már el a balhét! Ő nyilatkozza a jelentés 15. oldalán, hogy volt az állami vállalatokról szóló törvény, illetve az új társasági törvény hatálybalépése, és azt mondja, hogy a két törvény találkozási pontja ny itott egy kaput, ez indította el az úgynevezett spontán privatizációt, a vállalati tanácsok tudniillik gyakorolták tulajdonosi jogaikat, megindult egy folyamat s a többi, a magánszemélyek részt vettek külföldi befektetőkkel együtt, hiszen volt akkor már eg y külföldi befektetési politikánk, ’88 óta alakítottak társaságokat, nyilatkozza Martonyi János. Bocsánat, hát ő azért ott volt, részese volt a döntéseknek,
