Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Jakab István): - FONT SÁNDOR, a vizsgálóbizottság társelnöke, a napirendi pont előadója:
1297 Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képvis elt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlé s! Soron következik a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményeiről szóló, a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak itthoni következményét feltáró vizsgálóbizottság által előterje sztett jelentés, valamint ennek elfogadásáról szóló, a mezőgazdasági bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A jelentést J/5536. számon, a határozati javaslatot pedig H/6003. számon kapták kéz hez a képviselők. Most az előterjesztői expozék következnek. Megadom a szót Font Sándor úrnak, a vizsgálóbizottság társelnökének, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. FONT SÁNDOR , a vizsgálóbizottság társelnöke, a napirendi pont előadója : K öszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évben június 29én döntött úgy az Országgyűlés, hogy felállítja az Országgyűlés alelnöke által is ismertetett vizsgálóbizottságot, 180 napos működési időt határozott meg. Ez elég fesze s munkarendet jelentett, hiszen ilyen nagy területet vizsgáló bizottságok általában egyéves működési időt szoktak kapni. Mint ahogy az országgyűlési határozati javaslatról is többen elmondták, szerették volna kiterjeszteni a vizsgálóbizottság működési terü letét a teljes magyar élelmiszerszektor privatizációs történetének felülvizsgálatára. Ekkor többen jeleztük, hogy ez már végképp, biztosan nem teljesíthető 180 nap alatt, és így is egy eklatáns példán keresztül, a cukorgyárak történetén keresztül szerettük volna megmutatni, hogy mi is történt az élelmiszerszektor egyik, úgynevezett nehéziparával, a cukorgyárak sorsával. A bizottság a munkáját befejezte, és több hasonló sorsú bizottságtól abban biztosan különbözünk, hogy itt megszületett a jelentése a bizott ságnak, amelyet december 28án fogadott el a bizottság. Az ilyen vizsgálóbizottságok létrehozásának szokásához híven kormánypárti és ellenzéki képviselőkből egyenlő létszámú paritásos bizottságot állított fel az akkori országgyűlési határozati javaslat. A jelentés két nagy részre osztható. Az egyik maga konkrétan a privatizáció története, kezdve az úgynevezett spontán privatizációtól, még a Némethkormány időszakától, és lezárva 1997tel, a Hornkormány időszakával. Majd nyílik egy újabb fejezet, közeledvén már az európai uniós csatlakozáshoz, ennek az előkészületeit tárja föl a bizottság a cukoripar szempontjából: közismerten kvótarendszerben termel az Európai Unió tagországainak mindegyike, az ehhez való kvótaszerzési lehetőség, majd a 2004es belépést köv etően már az akkori megkezdett cukorreform első információi megérkeznek Magyarországhoz, de kiteljesülése csak 2006 és 2009ben következik be, és ezt a szakaszt vizsgálja teljes részletességgel a bizottság, hogy Magyarország milyen pozícióval lépett be az Európai Unióba, ezt a pozíciót meg tudtae tartani, illetve hogyan juthattunk el addig a végeredményig, amit nagyon sokan tudnak az ország lakosai közül, hiszen a saját bőrükön, saját pénztárcájukon keresztül érzékelik: egyetlenegy cukorgyárunk maradt talp on a valamikori tizenkettőből, és a cukor ára a gyárak bezárását követően és egy elhibázott stratégiát követően fél év alatt szinte a duplájára növekedett, és onnan alig csökkent vissza a mai napra.