Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1292 Tehát azt gondolom, hogy amikor élelmiszerbiztonságról beszélünk, akkor legalább tudjunk róla, hogy annak van egy pozitív formája is, ez az ökológiai gazdálkodás, ahol már elő sem fordulhat az, hogy például génmódosított alapanyagból lehessen bármit is feldolgozni, mert ott a nulla tolerancia az, ami érvényes, és azt kell betartani minden ilyen minősítéssel rendelkező termelőnek. Tudom, hogy ma ez szinte lehetetlen volna, mert már nincs álla tállomány. Ahhoz, hogy egészséges élelmiszerünk legyen, egy egészséges mezőgazdaság kellene, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés aránya a jelenleginél sokkal kedvezőbb. Manapság már, legalábbis Magyarországon, de Európára is részben igaz ez a tende ncia, hogy az állatállomány ilyen mértékben csökken, és térjünk át - megint csak ezt a szót használom - erre a produktivista, nagyüzemi, nagytáblás, ipari alapanyagot előállító mezőgazdaságra. Innen nem várhatunk biztonságos élelmiszert. Az emberi egészség et nemcsak az befolyásolja, ha valaki hamisítja az élelmiszert vagy éppen nem higiénikus módon állítja elő, hiszen erről tárgyalunk itt most, hanem az is károsítja az emberi egészséget, ha valami nincs benne abban a táplálékban, ami eredetileg benne kellet t volna hogy legyen. Azt gondolom, hogy azok szerint, akik most itt támogatjuk ezt a javaslatot, illetve jónak tartjuk, ez mindenképpen jó irány. Azt hiszem, hogy ebben nem lesz túl sok vita. Legalább gondoljunk arra, majd amikor különböző javaslatokat tár gyalunk. Például a Darányiterv prioritásait javaslom, és kérem a kormányt, hogy akkor az ökológiai gazdálkodásnak és más természetszerű gazdálkodási formának adjon nagyobb teret, adjon nagyobb teret a kutatásnak, amely legalább felszínre hozza a két külön böző termelési mód közötti beltartalmi értékeket. Mert ha ezekről nem is tudunk, egyszerűen oda fogunk jutni, hogy generációk elfelejtik majd, hogy milyen is volt az eredeti élelmiszer, milyennek kellene lennie a beltartalmának, mennyi volna az, ami igazán megőrzi az emberi egészséget. Köszönöm szépen, ezt szerettem volna elmondani. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik GaudiNagy Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselőcsopo rtjából. Megadom a szót. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. A vita e szakaszát meghallgatva és az ügy lényegét is jól ismerve szólok hozzá, akár úgy is, mint egy átlagos magyar ember, aki elég gyakran hall olyan híreket, hogy valóban milyen mértékű profitot realizálnak hatalmas áruházláncok a fogyasztók megkárosításából, egyszerűen azon oknál fogva, hogy nincsenek megfelelő eszközökkel elrettentve ettől. Nem tudom, hogy a vitában kitérteke arra, hogy Lengyelországban milyen sikeresen vette fel a harcot a lengyel állam, a Kaczyńskiféle kormány a multikézben lévő élelmiszerláncok ellen. Egy féléves időszakot úgy vezettek le, hogy lényegében - most idézőjelesen mondva - gyakorlatilag a halálba kergették ezeket az élelmiszerláncokat, oly an ellenőrzéshullámot kaptak és olyan kőkemény bírsághegyeket, hogy lényegében utána a féléves, nagyon kemény előképzés után a hátsó bejáraton könyörögve jelentkeztek a kormánynál, hogy milyen feltételekkel tudnának mégiscsak maradni Lengyelországban. Után a közölték velük, hogy 80 százalék hazai termék a polcokon, felejtsük el a polcpénzt, felejtsük el a 90 napos fizetési határidőket, és minden olyan elemet, amellyel Magyarországon is működnek ezek a multinacionális kereskedelmi láncolatok. Nagyon ö rvendek ennek a törvényjavaslatnak, és úgy gondolom, hogy értékes javaslatról van szó, azonban kicsit mindig azon az állásponton vagyunk, ez sokszor elég markánsan kinyilvánítódik, hogy szívünk szerint sokszor többet is tennénk. Például a bírság mértéke te kintetében az előterjesztett javaslatban Tarnai képviselőtársunk egy viszonylag szolid emelést javasol. Itt bizonyos eseteket kivesz a kivételek köréből, ami rendben van, de mondjuk, ha megnézzük a bírságolást, az élelmiszerellenőrzési bírság és a takarmá nyellenőrzési bírság mértékeit, akkor miért ne nyúlnánk ehhez hozzá? Ha már hozzányúlunk a bírság mértékéhez, akkor ne csak a legkisebb mértéket
