Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TUKACS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1269 módon nem élénkítik a gazdaságot, ilyen módon a hozzájuk érkező többletjövedelmet megtakarításokra költik. Jelenleg ott tartunk, hogy a kormány rendszeresen a vállalkozók adóterheinek csökkentésével kampányol. Képviselőtársaim, azért tessék csak belegondolni! Most ez az új kompenzációs javaslat, ami előttünk fekszik, egy új adminisztrációs terhet is jel ent a vállalkozásoknak, ráadásul ennek az adminisztrációs folyamatnak teljesen bizonytalan a végkimenetele, hiszen az a vállalkozás, ami erre a nyomorult 21 milliárd forintos keretre pályázni fog, nem tudhatja azt, hogy biztosan megnyerie a pályázatot, bi ztosan megnyerie az állami támogatást, számára tehát egy bizonytalanságot hoz a jelenlegi helyzet. Amit tényként tudunk rögzíteni, képviselőtársaim, a jelenlegi bruttó 93 ezer forintos minimálbér 2010ben, mielőtt önök még ezeket az adóváltozásokat beveze tték volna, 11 300 forinttal többet ért. Ennyivel vihetett többet haza 2010ben az, aki bruttó 93 ezer forintot keresett. Önök tehát a legalacsonyabb jövedelmi helyzetű embereket próbálják újabb és újabb sarcoknak alávetni, őket próbálják bevonni úgy a köz teherviselésbe, hogy a tőlük elvett pénzt a legjobban kereső 15 százaléknyi munkavállaló számára csoportosítják át, nekik adják. Képviselőtársaim! Még egy dolgot el szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy mi lenne a követendő példa. A gazdasági bizottsá g alelnökeként alkalmam volt találkozni Hagberg asszonnyal, a svéd parlament alelnökével. Megkérdeztük Hagberg asszonyt arról, mi volt a titka annak, hogy Svédország sikeresen kezelte a gazdasági válságot, hogyan birkóztak meg a gazdasági válság kihívásaiv al. Hagberg asszony akkor elmondta, hogy az egyébként is progresszív svéd adórendszer progresszivitását tovább növelték úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek csökkent az adóterhelése, a magasabb jövedelműeknek pedig nőtt. Magyarországon a kormány mit csi nál? Éppen az ellenkezőjét a sikeres svéd modellnek, éppen az ellenkezője történik, a legmagasabb jövedelmű embereknek csökken az adóterhelése, akik pedig a legrosszabbul élnek, akiknek a legkevesebb pénz csörög a pénztárcájukban, számukra tehernövekedést okozott ez az új adórendszer. Nem voltunk szakmai javaslatoknak sem híján. Államtitkár úr már talán többször is hallhatta a javaslatunkat. Azt javasoltuk a kormány részére, hogy vonja vissza az egykulcsos adórendszert, ezt a 400 milliárd forintot, amit az egykulcsos adórendszer bevezetésére költött a kormány, ekkora volt a költségvetési bevételkiesés, változtassa meg oly módon, hogy a magyar gyengélkedő termelő szférát erősítse meg ebből a 400 milliárd forintból adókedvezményekkel. Azt javasoltuk a kormány részére, hogy minden iparban, mezőgazdaságban, kutatásfejlesztésben, vendéglátásban és idegenforgalomban lévő munkahelynek adjon ezekből kedvezményt, és akkor azt az 1 millió 540 ezer embert, akik jelenleg ezekben az ágazatokban dolgoznak a Központi Stati sztikai Hivatal kimutatása szerint, havi 2020 ezer forint adókedvezményhez lehetne juttatni. Ugyanis, képviselőtársaim, a magyar gazdaságnak az a legnagyobb baja, hogy a termelő szektor nagyon gyenge. Az a legnagyobb baja, hogy Magyarországon a politikuso k úgy gondolták hosszú ideig, hogy Magyarország majd abból fog megélni, hogy külföldön gyártott termékeket árusítgatnak egymásnak a magyar emberek. Erre jövőt alapozni, erre gazdaságpolitikát és gazdasági növekedést alapozni teljesen nyilvánvalóan nem lehe t. Ha önök képtelenek fölismerni azt, hogy a termelő szektort meg kell erősíteni, célzott adókedvezményekkel ezt a szektort kell megerősíteni, akkor a magyar gazdaságnak a jövőbeli kilátásai jelentősen romlani fognak. Magyarázatot igényel nyilván az, hogy mit keres itt a vendéglátás és az idegenforgalom, mit keres ebben a kedvezményezetti körben. Képviselőtársaim, azért tettünk arra javaslatot, hogy ezt a szektort is vonjuk be a kedvezményezett adókörbe, mert ez a szektor az, ami 1100 milliárd forintnyi kül földi jövedelmet csatornáz be a magyar gazdaságba. A külföldi turisták Magyarországon évente 1100 milliárd forintot költenek el, ezzel külső jövedelmeket sikerül a magyar gazdaságba becsatornázni. Tehát, államtitkár úr, akkor, amikor megvizsgáljuk, hogy mi lyen adórendszert adtak önök a népnek, megvizsgáljuk azt, hogy mi lett ennek a társadalmi hatása, és milyen adórendszerre
