Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1255 Amit mi javasolunk, és ami az alacsony keresetűeknek egyértelmű helyzetjavulást jelentene, valamint ami a munkavállalóknak, a munkáltatónak leh etővé tenné azt, hogy új munkahelyeket hozzanak létre, az egy többkulcsos személyi jövedelemadórendszer, kiegészítve egy járulékcsökkentéssel és egy ökológiai adóreformmal. Az szjatörvényhez benyújtott módosítókban ennek megfelelően a 2012re meghatározo tt adóalap mellett 16, 36 és 40 százalékos kulcsra tettünk javaslatot az adójóváírás 2011es rendszerének megtartása mellett, ami gyakorlatilag negyedik kulcsnak felelne meg. Az alsó sávhatár félszuperbruttó alap mellett 3,5 millió forint, a felső, a nyugd íjplafon fölött 7 millió forint lenne. A 2011es 1000 milliárd forintra becsült szjabevétel így számításaink szerint 188 milliárd forinttal bővülhetne, amelyet száz százalékban járulékcsökkentésre fordítanánk. Ez valódi megoldás lenne, és nem egy hegeszté se a rendszernek, amit önök prezentálnak, ráadásul úgy, hogy úgy tesznek, mintha a bérkompenzáció nem szociális szempontú jövedelempolitikai lépés lenne. Az egész rendszer alapjaiban rossz az LMP szerint. A javaslat annak a kétségbeesett intézkedéssorozatn ak a része, amellyel a kormány legigazságtalanabb és legnépszerűtlenebb intézkedéseinek hatásait próbálja kompenzálni, de ezekkel az intézkedésekkel csak olajat önt a tűzre. Az egykulcsos adó bevezetésének állítólagos, önök által hangoztatott célja a válla lkozások terheinek csökkentése volna, plusz a versenyképesség növelése. Ehhez képest a kormány most vállalkozások sorát juttatja csőd közeli helyzetbe. Egyértelművé vált, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának árát a munkavállalókkal és a kisválla lkozásokkal kívánja megfizettetni. Ráadásul a kis- és közepes vállalkozások sokkal sérülékenyebbek, érzékenyebbek a munkaerőköltséget érintő külső sokkokra, és alkalmazottaik jellemzően 300 ezer forint alatt keresnek. Az, hogy a kormány voluntarista módon rendelettel határozhatja meg a béremelés mértékét a magánszférában, kifejezetten árt az ország versenyképességének. Elgondolkodtake a beterjesztők vajon azon, hogy milyen üzenete van egy ilyen lépésnek a Magyarországon munkahelyeket létrehozni kívánó cége k felé? Ez lenne Európa legversenyképesebb adórendszere? Tisztelt Képviselőtársaim! Előre lehetett látni, és az LMP már a 2010es adóvitában is elmondta, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetését a munkaadók is meg fogják szenvedni, és a kis- és középváll alkozások járnak majd a legrosszabbul. Tehát amit önök most csinálnak, az az adójóváírás álcaruhában, ez a bérkompenzáció. Kapkodva kitaláltak egy tervgazdasági, és a végletekig túlbürokratizált, folyamatos korrekcióra szoruló rendszert, aminek egy jelentő s részét a versenyszféra foglalkoztatóival kívánnak megfinanszíroztatni. Az elvárt bruttó béremelések végrehajtása, amely sok esetben nem jelent nettó béremelkedést, nagyon bizonytalan. Az történt, hogy egyszerűen későn szembesültek a problémával, és nem t udtak egy működő rendszert felállítani. Nos, ez nemcsak azért nem sikerült, kedves képviselőtársaim, mert négy és fél hónap nem volt elég, hanem azért sem, mert a működő rendszert adójóváírásnak hívják, és minden más csak egy fércmunka. Azt gondolom, hogy részben ennek beismerése ez az újabb módosított és kiegészített bérkommandótörvény, amely néhány apróbb technikai problémát megold, és törvényi garanciát ad a közszféra dolgozóinak, hogy lesz forrás az ő kompenzációjukra, de a versenyszféra esetében ennek maradéktalan megvalósítása egy merő illúzió. Önök egy tervgazdasági logikával akarják a piac szereplőit irányítani, akik számára ez rendkívül bonyolult, a kézivezérlés pedig elfogadhatatlan, piacidegen, ide a söraláté tek ezrei kellenek, hogy valaki lekövesse az előírt adminisztrációt. A kormányzat ilyen nagyságrendű egyoldalú beavatkozása a bérek alakításába példátlan a demokratikus piacgazdaságokban, és csak negatív következményekkel járhat az egész gazdaság versenyké pességére. Ejtsünk pár szót a rendszer komplikáltságáról! Az elvárt béremelés mértékét egy rendelet szabályozza, a 2011. évi 299. kormányrendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli ju ttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, amely rendelet fizetési kategóriánként határozza meg az elvárt béremelés mértékét.
