Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbség véleményének ismertetője:
1238 egyszerűen nem is hallani, csak egymást zavarják. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Rossz a hangosítás, nem adja vissza a hangulatot!) Veres ké pviselő úr, kérem szépen, hogy ismertesse a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményét. Öné a szó, képviselő úr. (A jegyzői székben Szilágyi Péter Göndör Istvánt, dr. Stágel Bence dr. Szűcs Lajost váltja fel.) DR. VERES JÁNOS , a számvev őszéki és költségvetési bizottság kisebbség véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az MSZPs képviselők nem erőlködtek, elnök úr, hanem felhívták a figyelmet arra, hogy nem házszabályszerű az, amit Babák képvis elő úr csinál, tekintettel arra, hogy a Házszabály kimondja, hogy a bizottsági üléseken elhangzott vélemények ismertethetők a bizottság véleményeként a plenáris ülésen - röviden ez a mondat. Miután a képviselő úr elmondta, hogy kormánypárti hozzászólás nem hangzott el a javaslathoz, a képviselő úr tulajdonképpen azon túl, hogy mi volt a szavazás eredménye, mást nem mondhatott volna el. Megfelelt annak az elvárásnak, hogy öt percig beszélt a képviselő úr, de olyan dolgokról, hogy ők mire gondoltak akkor, ami kor megszavazták a javaslatot, igaz, ezt nem osztották meg a bizottsági vitában a bizottság tagjaival. (Babák Mihály: A kormány előterjesztette!) Na most, a képviselő urak nem szóltak hozzá a bizottsági vitában, egy kérdést tett egy kormánypárti képviselő, aggódva azért, hogy vajon a közmunkáslétszámot figyelembe kelle majd venni a közvetkező év bázisának számításánál. Erre megnyugtató választ kapott a képviselő, de hozzászólás nem hangzott el a kormánypártiak részéről. Elhangzott viszont hozzászólás az el lenzékiek részéről, és felhívták a figyelmet az ellenzékiek ebben a vitában arra, hogy egy olyan törvényjavaslatról van szó, amely már a címében is egy egészen extrém dolgot tartalmaz, hiszen elvárt béremelésről beszél. Ki is várja el a béremelést? Jelen e setben a kormány várja el a béremelést a munkáltatóktól. Furcsa módon a béremelést általában az alkalmazottak szokták elvárni azért, hogy az ő munkájukat jobban honorálják. De itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a kormány elhibázott gazdaságpo litikája következtében szükségessé váló olyan intézkedéseket ír elő törvényben, hogy az emberek ne kapjanak kevesebb bért ugyanazért a munkáért, és az emberek számára a munkáltatók kötelesek legyenek megemelni a bért olyan mértékben, hogy legalább az elron tott adópolitika következtében csökkenő nettó jövedelme az embereknek ne legyen érzékelhető, ezért ugyanannyi bért kapjanak legalább a borítékban nettó módon vagy a bankszámlájukra, mint amennyit az előző évben kerestek, még akkor is, ha az elhibázott korm ányzati döntések eredményeképpen egyébként kevesebb lenne az embereknek a borítékjukban vagy a bankszámlájukon havonta jóváírva. (14.00) Na most, a kormány nagy kegyesen három hónap után, azaz elkésve mindenfajta reális időpontot, benyújtott egy törvényjav aslatot, elhibázott időpontban nyújtotta be ezt a javaslatot, hiszen ha januárban már a meghozott korábbi döntésekkel együtt nyújtja be ezt a javaslatot a kormány, akkor a vállalkozások, a munkáltatók számolhattak volna azzal, hogy milyen feltételek mellet t tudják biztosítani munkavállalóiknak a kormány által elvárt béremelés nagyságát, és ekkor, ha nem hibázta volna el a kormány ezt az ütemet is és ezt a több mint két hónapos késedelmet, akkor nyilván felkészülhettek volna már januárban a foglalkoztatók ar ra, hogy ilyen feltétellel tudják odaadni a megemelt béreket, hogy ne csökkenjen a dolgozók jövedelme. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezen túl a benyújtott javaslat legalább egy olyan kérdést nem jól kezel, ame lyre felhívtuk az ellenzék oldaláról a kormánypárti képviselők és a kormány képviselőinek is a figyelmét, nevezetesen, amikor de minimis támogatási kategóriába teszik azt a támogatást, amelyet ilyen módon kíván biztosítani a foglalkoztatóknak, akkor van ol yan vállalkozói kör, amely vállalkozói kör a korábbi években kapott támogatások miatt ezt a bizonyos de minimis támogatási határt már kimerítette, azaz ezen foglalkoztatók nem fogják tudni igénybe venni az esetleg egyébként más
