Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1235 pénzügyi forrásból 100 ezer forintos átlagos havi bruttó bérszínvonalon számol va a de minimis támogatásokra vonatkozó uniós előírások figyelembevételével a bérköltség legfeljebb 3 százalékának megfelelő kiegészítő kompenzáció esetén mintegy 450 ezer fő foglalkoztatásának támogatására nyílik lehetőség. Amennyiben ez az arány 2 százal ék, akkor ez a szám 650 ezerre növekedhet. A támogatásra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását elsősorban azokon a területeken tervezzük, ahol a legkevésbé adottak a béremelések feltételei, illetve a legmagasabbak az élőmunka költségei a teljes kö ltségszerkezeten belül. A pályáztatás lebonyolításával és a támogatás nyújtásával kapcsolatos teendők ellátása a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal munkaügyi központjának feladata lesz. Az ismertetett támogatás bevezetése érdekében a javaslat módosí tja a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényt, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. Az előbbivel kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni, hogy a költségvetési törvény módosítása kiz árólag technikai jellegű módosítás, a változás az elfogadott költségvetési törvényben meghatározott központi alrendszer hiányát nem érinti, és nem változik a céltartalékok között megtervezett 21 milliárd forintos költségvetési előirányzat felhasználási cél ja sem, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban továbbra is bérkompenzációra áll majd rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom kiemelni, hogy az adóváltozásokkal kapcsolatos kérdésekben a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről 2011 ősze óta f olyamatosan egyeztetünk a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel. Ennek eredményeként e szervezetek támogatásával és egyetértésével került kidolgozásra a már bevezetett bérkompenzációs rendszer. Emellett a versenyszféra és a kormán y állandó konzultációs fórumának létrehozásakor a kormány azt is vállalta, hogy a szociális partnerekkel közösen figyelemmel kíséri a munka világát érintő jogszabályok gyakorlati alkalmazását, és ha az ennek során szerzett tapasztalatok szükségessé teszik, akkor javasolja annak módosítását, pontosítását. A bérkompenzációs rendszer kapcsán a munkaerőkölcsönzők jelezték, hogy annak szabályai nem kezelik megfelelő módon a munkaerőkölcsönzés sajátosságait, ezért azok végrehajtása számukra számottevő nehézsége t okoz. Ezért esetükben a valamennyi folyamatosan foglalkoztatottra előírt béremelési feltételt célszerű oly módon átalakítani, amely megfelelő rugalmasságot biztosít, ugyanakkor a béremelési ösztönzést fenntartja. A benyújtott javaslat ennek ismeretében, e körben több pontosító szabályt is tartalmaz. Ezek lényege, hogy a munkaerőkölcsönző cégek mindazon esetben élhetnek a bérkompenzáció teljesítése kapcsán biztosított adókedvezménnyel, amikor a kölcsönvevő teljesítette a kormányrendelet szerinti elvárt bé remelést. A meglévő szabályozás további pontosítását szolgálja a javaslatban megfogalmazott azon rendelkezés is, amely lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizet ő is, aki 2012. január 1jére visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy az elvárt béremelés minél szélesebb körben történő végrehajtására úgy is ösztönözhetjük a munkáltatókat, ha az arra vonatkozó sz abályozás minél áttekinthetőbb, az értelmezése során pedig minél kevesebb probléma merül fel. Ezért a javaslat pontosítja a szociális hozzájárulási adót érintő, az elvárt béremeléssel összefüggő adókedvezményre vonatkozó szabályokat, így a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény esetében a részkedvezmény alapjának számítására vonatkozó rendelkezéseket. Ennek indoka, hogy a szabályozás megfelelően kezelje a külföldre kiküldött munkavállalók helyzetét, valamint azokét a munkavállalókét, akik nek munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében. A javaslat ezáltal megteremti annak lehetőségét, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény időarányos részét a munkáltatók azon munkavállalók adott havi munkabérében is érvénye síthessék, akiknek munkaviszonya hó közben keletkezett vagy szűnt meg, így a hónapnak csak tört részében álltak munkaviszonyban.
