Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
122 Ház elé ezt a javaslatot, mert amikor megkértem a munkatársaimat, hogy szerezzük m ár meg ezt az anyagot, akkor körülbelül többórányi kutatás után győztes, véres kardként lobogtatták, hogy sikerült megszerezniük. De bocsánat, miért egy siker megszerezni egy ilyen törvényjavaslat vitájában, vagy ilyen paktum vitájában magát a paktumot? (21.30) Hát ez emlékeztet kísértetiesen a 2003as uniós népszavazásra, könyörgöm, amit önök az MSZPvel közösen nyomtak le az ország torkán, három nappal a csatlakozási szerződés aláírása után volt a népszavazás. Ember legyen a talpán, aki ismerte ezt a cs atlakozási megállapodást, persze a százezer oldalas acquis communautairerel együtt - ugye, az uniós joganyaggal együtt. Tehát a mi víziónk teljesen egyértelmű: a nemzeti önrendelkezés útját kell járni, a nemzetek Európájának útját kell járni interparlamen táris szinten, a minimális mértékben szükséges optimális gazdasági szinten, de ennél semmilyen formában nem többet, mert ez a tévút, ez a tökéletes tévút, amit sajnos az Európai Bíróság lerögzített. Kimondta, kőkeményen kimondta egy döntésében, és erről sz ól az egész, az integráció hamis, téves visszavonhatatlanul zsákutca útvonala. A tagállamok ugyanis - azt mondja az Európai Bíróság - visszavonhatatlanul átruházták szuverén jogaikat az általuk létrehozott Unióra, ezt a folyamatot későbbi intézkedésekkel m ár nem lehet visszafordítani, mindez ellentétes az Unió szellemével. Az Unió joga felette áll minden vele ellentétes nemzeti jognak, beleértve az alkotmányokat is. Miről beszélünk itt, uraim? Ebben az Unióban semmi nem az, aminek látszik, amikor mi csatlak oztunk, szóban nem volt semmilyen lisszaboni szerződés. Volt egy európai alkotmányozó konvent, ami feloszlatásra került, és teljesen mást csináltak, most elénk nyomnak egy gazdasági fiskális unióról szóló megállapodást. Mi jön holnap? Kiadják a parlamentet , nem tudom, egy gépjárműkölcsönző intézménynek? Vagy mi lesz ebből már itt? Ránk kényszerítik ezt is? Nem, erre nemet kell mondanunk határozottan! Ezt még a későbbiekben is kifejtjük. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kettőperces re agálásra következik Schiffer András, az LMP képviselője. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Először is szeretném én is megerősíteni azt, hogy azért igen nagy bátorságról tett tanúbizonyságot a kormány, hogy egy esti vitára, természetesen tévékö zvetítés nélküli vitára (Dr. GaudiNagy Tamás: A parlamenti tévé megy.) tolja ennek a határozati javaslatnak a vitáját. Nem tudom, hogy mi ennek az oka, miniszter úr. Esetleg attól félnek, hogy ha ennek a paktumnak a vitája és a paktum mellett érvelő veret es Babákszónoklat tévé egyenes közvetítés mellett hangzik el, akkor nem fognak tudni több békemenetet szervezni? Ettől félnek? Ettől félnek, hogy megvezették a saját választóikat, hogy először vezetnek egy békemenetet, utána pedig keresztültolják a parlam enten ezt a paktumot? Miről van itt szó? A másik: SáringerKenyeres képviselő úrnak azért azt szeretném elmondani, hogy természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a paktumnak a rendelkezései közvetlenül persze Magyarországra, egy olyan országr a, amely most nem tagja az euróövezetnek, nem vonatkoznak, de mielőtt nagyon tapsolna, képviselőtársam, azt azért szeretném elmondani, hogy pontosan nem az a kérdés, hogy Magyarországra közvetlenül milyen kötelezettség háramlik ebből a paktumból. Az a kérd és, hogy Magyarország hogyan viszonyul ahhoz az integrációs modellhez, amelyik ezt a válságról válságra bukdácsoló euróövezetet létrehozta. Arról van szó, hogy mi hogyan viszonyulunk ahhoz, hogy egy olyan euróövezet jött létre, ahol a centrum - egész ponto san Németország - gyakorlatilag egy szivattyút alkalmaz, és lehetetlen versenyképességi helyzetbe hozta az euroövezeten, illetve az Európán belüli periféria országait. Ez a nagy kérdés, és ehhez kell viszonyulni, tudniillik ez már Magyarországot is érinten i fogja.