Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1196 Természetesen fontos az is, hogy megteremti a lehetőségét annak is, hogy megfelelő legyen az ellenőrzés, ez is a források biztosítását jelentheti, hiszen, min t ismerjük, van például olyan cég a Magyar Államvasutaknál, amelyiknek a finanszírozás mellett komoly problémája a bliccelés is. Tehát nyilvánvalóan itt is mindenkinek az az érdeke, hogy a menetdíjat befizessék, és azoktól, akik nem fizették be, megfelelőe n be lehessen hajtani. El kell mondani azt is, a törvény előírja pontosan, hogy hogyan kell a szolgáltatókat versenyeztetni, hol, milyen formában, országosan, regionálisan, elővárosi vagy helyi szinten, itt lehetősége nyílik az egyes vonalaknak. (10.50) Ne m mazsolázhatók ki, mint ahogy az előbb elhangzott már, egyes vonalak, a törvény is leírja azt. Természetesen én értem, hogy erre gondoltak, hisz az elmúlt időszakban voltak ilyen kezdeményezések, és a privatizációt azért is ismerjük negatív fogalomként a közszolgáltatások terén, mert főleg a szocialista kormányok alatt valóban megtörtént több ágazatban, az egészségügyben például, hogy a jobb szolgáltatásokat kimazsolázták, leprivatizálták, és az államnak maradt a nehezebb szolgáltatás. A törvény, e terveze t készítői erre is gondolnak, hisz egyértelműen megtalálható a törvényben, hogy ha a szolgáltatást, a szolgáltatót jelentős érdeksérelem éri, akkor semmiképpen nem kerülhet sor akár egy vonalnak a külön szerződésbe adására is. Ez pedig nyilvánvalóan az ott ani szolgáltatóknak nem lehet érdeke. Tehát sem a kis forgalmú, sem az igen nagy forgalmú vonalaknál általában ez nem célszerű, egyes vonalaknál jöhet szóba. Én azt gondolom, hogy ez is csak verseny. Tehát itt is igazából az, ami már egyébként a fővárosban is szóba került, ez javíthatja elsősorban a buszközlekedés feltételeit rendkívül pontosan, és megteremti itt is a hatóságok szerepét, a szabályozás szerepét, hisz erre is a világból számtalan negatív példát ismerünk, ahol a közösségi közlekedésben nem rab lóprivatizációt hajtottak végre, mint a szocialista kormányok alatt, akár az angol privatizációra gondolunk, amely vasútban sem volt igazán sikeres, és veszélyeket tartalmazott. Tehát szó sincs ilyesmiről. A piac szabályozása és a közlekedésszervezők megha tározása biztosítja azt, hogy az utas érdekei érvényesüljenek. El kell még mondani azt is, amit itt kifogásként hoztak, a minimális alapszolgáltatás biztosítását. Ezt is előrelépésnek kell tekinteni, előrelépésnek szakmailag mindenképpen, mert hosszúhossz ú évtizedek óta nem lett ez megfogalmazva, és igenis ez szükséges. El kell mondani, hogy mintegy 10 százaléknál a településeknél ez egyébként előrelépést is jelenthet, hisz ez a minimális szint azt jelenti, hogy reggel, délben, este is kötelesek szolgáltat ást biztosítani. Megfogalmazza a törvény még azt is, hogy a vonzáskörzetekben átszállás nélkül, a megyeszékhelyekre maximum egy átszállással és a fővárosban pedig maximum két átszállással minden településről el kell jutni. Lehet, hogy ez riasztónak tűnik a fővárosból nézve, de a kistelepülésekből, mondjuk Zala, Vas vagy Somogy megyéből nézve bizony sok település számára előrelépést is jelenthet. Tehát azt hiszem, az esélyegyenlőséget is mindenképpen növeli, és előrelépést jelent, nemcsak az, hogy önmagában megfogalmazásra került, hanem az is, hogy ez mindenképpen előrelépés. Azt gondolom, hogy ugyancsak előrelépés a minimális, elégséges szolgáltatási szint megfogalmazása, amely szintén kiválthatja a bírálat tárgyát, hogy miért 66 vagy 50 százalék. Úgy gondol om, az, hogy ezzel ezt sikerült megfogalmazni az egyeztetések után, azt jelentheti, hogy igenis egységesen lehet ezt kezelni. Ez elegendő egyébként arra, el kell mondanom, hogy ha csúcsórában ez megvalósul, akkor ez mindenképpen elégséges ahhoz, hogy a sza kszervezetek vagy az érdekvédelmi szervezetek is ki tudják fejezni, hiszen látható lesz, hiszen a csúcsórákban például a fővárosban nagyon sokszor közel 100 százalékos az igénybevétel. Tehát ez is alkalmas arra, hogy megfelelő érdekérvényesítés legyen, de mégis ugyanakkor az utazók érdekeit is figyelembe veszi.
