Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - KARA ÁKOS (Fidesz):
1027 Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Mielő tt a napirend utáni felszólalásokra sor kerül, emlékeztetem önöket, hogy az ülésvezető elnök a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitáját a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében nem zárta le a tárgyalás végén. A módosító javaslatokat időközben benyújtották, így az általános vitát most lezárom. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kara Ákos képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben. Öné a szó. KARA ÁKOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy február 29e van, a mai napon boldog Apor Vilmos püspök úr születésének 120. évfordu lóját ünnepeljük. Ez alkalommal szeretnék győri országgyűlési képviselőként boldog Apor Vilmos püspök úrról megemlékezni. Az Aporcsalád Erdélyből származik. Boldog Apor Vilmos édesapja, Apor Gábor vármegyei főjegyző volt, édesanyja Pálffy Fidélia. Apor Vi lmos harmadik gyerekként látta meg a napvilágot, ahogy mondtam az imént: 1892. február 29én, Segesváron. Éppen ezért ma győri képviselőként tisztelettel emlékezve szeretném felidézni, hogy fontos helyszíne és állomása volt a mártír püspök életének a győri egyházmegye, ahová jeles érettségivel és kitűnő erkölcsi bizonyítvánnyal jelentkezett. (0.20) Itt az Apor családdal rokonságban lévő gróf Széchenyi Miklós püspök örömmel fogadta, majd az innsbrucki egyetemre küldte tanulni. 1915. augusztus 24én szentelté k pappá. Néhány nappal később, augusztus 31én Gyulára került, ott kezdte meg szolgálatát. 1917ben tábori lelkész egy kórházvonaton, amellyel többek között Erdélybe és az olasz front közelébe is kerül. 1918 nyarán plébánosi kinevezést kapott Gyulára. Kato likus lapot alapított, segített, ahogyan csak tudott a rászorultakon, betegeken, állástalanokon. Jelentős összegeket juttatott közösségi célokra. Kiváló lelki vezető volt, akit hívei nagyon szerettek. 1941 januárjában kapta kézhez azt az iratot, amellyel a Szentatya győri püspökké nevezte ki. Ahogy a róla szóló egyik életrajz emlékezik róla: Apor püspök a gyulai plébános korában bevált emberszerető módszerekkel kívánt kormányozni egyházmegyéjében. Mindenkit meghallgatott, papot és hívőt egyaránt. Mindenkine k mindene lenni, ezt tartotta a lelkipásztorok egyik legfontosabb hitvallásának. Naplója zsúfolt programot örökített meg. 1941. március 2ai győri püspöki beiktatására elkísérték szeretett gyulai hívei. Ők ismerték jól, ismerhették jól. Azok a győri zaránd okok, akik 2007ben a felavatott segesvári emléktáblájánál hajtottak fejet, talán éppen ugyanazt, az odaadó szeretetét tisztelték benne legjobban, mint annak idején a szeretett gyulai hívek. 2007ben tehát, Vilmos püspök úr boldoggá avatásának tizedik évfo rdulóján GyőrMosonSopron megye önkormányzatának kezdeményezésére a testvérmegyével, Maros megyével közösen állítottunk emléket a segesvári szülőházon Boldog Apor Vilmos püspöknek. Az összetartozás gondolata és az odaadó szeretet felidézésenek a gondolata állt az akkor emlékezések középpontjában. A megyei önkormányzatunkat tiszta és őszinte szándék vezérelte abban, hogy a
