Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik):
788 Nem szokás ezt így mondani, de engedtessék meg - az én tanulmányaimban és írásaimban erre gyakran visszatértem , hogy a törvényhozások delegálnak szerepeket, például ilyen a bíróság. A bíróság magasabb? Magasabb, amikor ítéletet kell hozni, mert a törvényhozás elhatározta é vezredek során, hogy nem kíván ítélkezni. Salamon király még csinálta és talán Mátyás király is. De a bíróság olyan intézmény, ahova egy szerep delegálódik. Vagy a monetáris politika, Magyar Nemzeti Bank, Federal Reserve System - miért csinálja azt? Miért nem a kongresszus maga csinálja? Mert ez delegálja. Azonban a forrása mindennek az Országgyűlés. Most nem azt kívánom kommunikálni, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel, és döntse el, hanem legyünk annak tudatában, hogy amikor valahol nincs rend, rendel lenesség kerekedik fölül, akkor visszanyúl a társadalom az Országgyűléshez. Hogy erre a mi életünkben szükség lesze, vane, ez kérdés, és érdemes vele foglalkozni. De abba a látszatba, abba a lelkületbe ringatni magunkat, hogy vannak az Országgyűlésnél fo ntosabb intézmények az országban, az tévedés volna. Persze, hogy fontosabb az orvos, ha operálni kell valakinek a szívét, mint az Országgyűlés és így tovább, szerepek megosztása. De amikor arról van szó, hogy végső fokon rendellenességnek elejét venni, teh át rend legyen a társadalomban, most, amikor vallásról, egyházról, intézményről, institúcióról beszélünk, jó, ha nem tévelygünk e tekintetben, és biztosan állunk, és az Országgyűlésnek nem keletkeznek valamilyen viták következtében kisebbrendűségi érzései. Ne legyenek kisebbrendűségi érzéseink! Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Zagyva György Gyula, a Jobbik képviselője. Képviselő úr! ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : Köszönöm a szót. A 7., 8., 17., 20., 27. és 42. ponthoz szeretnék hozzászólni. Az előbb sajnálattal hallottam, hogy Lendvai Ildikó sajnos igazakat mondott. Tehát önök annyira inadekvát álláspontot képviselnek ebben az egyházi törvényben, hogy néha még Lendvai Ildikónak is igaza tud lenni. (Lendv ai Ildikó: Ide jutottunk.) Idáig már nem kellett volna eljutnunk sajnos, hogy egy volt kommunista utódpárt egyik tagjának igaza legyen egy egyházi törvényben, az egyházi törvény részletes vitájában. Ez már mindennek a teteje szerintem. Ez abból is táplálko zik, hogy önök már végképp nem tudják, hogy ezt a törvényt mi alapján hozzák össze, meg a kritériumrendszert mi alapján állapítják meg, mert legalább hatféle kritérium volt már megállapítva az előző törvényben is, meg ebben is. Összevissza módosítgatják, k iveszik, beteszik. Most például meg szeretném majd államtitkár urat kérdezni, hogy akkor a 17. pontnál erről a módosítóról az államtitkár úrnak mi a véleménye. Várható, hogy ezt, az emberi jogi bizottság módosítóját el fogják fogadni, vagy nem fogják elfog adni, ami betenné azt a kritériumot, hogy 100 év nemzetközi működés mellett 20 év itthoni, hazai működés, és akár egyesületként való működést is elfogad a kritériumban? Erre majd kérnék egy választ, államtitkár úr. (Szászfalvi László: Már mondtam, hogy ige n.) Jó, köszönöm szépen. Államtitkár úr válaszolta, hogy igen. Ha ez így lesz, akkor lemodellezném pár mondatban, hogy ez mit fog körülbelül okozni. Erről már beszéltünk egyébként az általános vita során is, de itt például Kővári képviselőtársunk az előbb úgymond a Fidesz belső ellenzékeként felhozta, hogy például a boszorkányegyház is akár átcsúszhat így a listán. (Szászfalvi László nemet int.) Államtitkár úr rázza a fejét, hogy nem, én viszont mondok jó pár neospirituális kisegyházat, ami át fog. Így visz ont a KDNP eredeti céljaival szemben - az volt a célja, hogy ezt a 360 egyházat leredukálja egy x számra, 4050re, még a nyári bizottsági viták alatt többször elhangzott, hogy itt ez a fő célja a KDNPnek, hogy leredukálja az egyházak számát, ami egyébkén t szintén nem megfelelő álláspont szerintem, hogy így állunk hozzá, mert számok meg időbeli megítélések alapján nem lehet szerintem egy egyházat vizsgálni. Ráadásul nem is parlamenti képviselőknek kellene ezt vizsgálni, ezt már nem is mondom, de sajnos még iscsak nekünk kell erről beszélni.
