Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
776 Ha Mirkóczki Ádám felvetését fogadnám el, akkor nagyon érdekes dolog jönne k i, mert tényleg ebben a pillanatban politizálnánk át, ha a parlamenti hat párt alakítana bármifajta bizottságot és állásfoglalást, hozzáteszem, nem teológiai, hanem vallástörténeti kérdésekben. Tehát azt gondolom, hogy ha elfogadjuk azt a mintát, amit a ne mzetiségi törvénynél követtünk, akkor ugyanazt az eljárást kell elfogadnunk, amit a nemzetiségi törvénynél is alkalmaztunk. Tisztelt Ház! Nyilvánvaló, hogy az emberi jogi bizottság a törvényalkotói szándékkal tökéletesen szembemenő, koncepcionális kérdések ben tökéletesen ellentmondó módosító indítványokat nem fogadta el. Ezért sajnálatos módon nagyon kevés olyan módosító indítvány volt, szemben az előző törvénnyel, ahol csak ellenzéki oldalról 48 módosító indítványt sikerült befogadni, azt gondolom, hogy am i a törvénnyel szembemegy, az a törvényt negálni próbálja, és fenn akarja tartani azt az állapotot, amely ezen a területen az országban uralkodott. Nyilvánvalóan ennek nemet kellett mondanunk. Azonban felhívom a figyelmet a 15. számú indítványra. Érdekes m ódon részben a vallási definíció megváltoztatása ugyanazon előterjesztőktől, részben pedig a feltételrendszerének a megváltoztatása egy konkrét, ma és egypár napig még egyházként működő szervezetre vonatkozik, arra a szervezetre, amely szervezettel kapcsol atban például nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg. Nem tudni, hogy kik által vagy milyen szakértők által íródott ez a módosítás, viszont nagyon árulkodó, ha ez a módosító javaslat kifejezetten egy adott egyházzal azonosítható. Lelke rajta, termész etesen mindenkinek jogában van, de ha valaki úgy gondolja, hogy tanításának nem kell hogy legyen hitvallása és rítusa, nem kell se százéves működésnek lennie, se semmiféle működésnek, és nem kell megfelelni a nemzetbiztonsági feltételeknek, akkor ez bizony egy adott, ma még, pár napig egyházként működő szervezet. Tisztelt Ház! Azonosítható… - és ez azért érdekes kérdés a demokrácia szempontjából, mert higgyék el - ebben a teremben még nem beszéltünk erről, de eljön az idő, és szükséges beszélni arról , hog y a demokrácia igazi veszélyei mindig abban vannak, amelyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak. Mindig abban vannak, hogy döntéshozói posztokat kívánnak megszállni, alakítani próbálják a törvényhozást nem nyilvános eszközökkel, hanem azokkal az eszközökkel, hogy beépülni szervezetekbe, és bizonyos értelemben nemzetbiztonsági kockázatokat vinni a döntési rendszerbe. Hogy most konkrét dolgot mondjak, NyugatEurópában ismert volt a P2es páholy, vagy sorolhatnám azokat a szervezeteket, amelyek az igazi kockáza tot jelentik, és ha van ilyen egyház, amely ilyen módszerekkel kíván élni, és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor lehet olyan módosító indítványt beadni, hogy nem érdekes… - de hadd hívjam fel a képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy nem a jelenleg i időszakban, hanem az előző kormány időszakában több évben a nemzetbiztonsági évkönyvben szerepelt mint nemzetbiztonsági kockázat egy egyház. Akkor azt mondják önök, hogy igen, nekünk ezt tudomásul kell venni, és azt mondják önök, hogy pontosan, tehát neh ogy ráfogják, hogy ezen kormány időszakában szerepelt ez. Tisztelt Ház! Végül pedig sajnálatos módon, most éppen Lamperth Mónika nincs itt, de kétségtelen tény, hogy olyan szakértői a közjogi érvénytelenségnek és az újraszabályozásnak nem vagyunk, mint az előző kormány időszakában, amikor közjogi érvénytelenséget állapítottak meg, akkor nagyon egyszerűen alkotmánysértőnek és törvénysértőnek állapítanak meg, a törvényességi felügyeletről van szó… - nagyon egyszerűen döntött a kormány, és kormányrendelettel s zabályozott. Meg kell mondanom, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak nagyon sekélyes a fantáziája, hogy még nem jutott el ide, hogy ebben az esetben tanult volna a nagy elődöktől, és az Alkotmánybírósági döntését nem alázatosan vette tudomásul, hanem ugyana zt szabályozta kormányrendeletben. Most az ugyanúgy visszahozott törvényekről nem beszélek. (15.20) Ezek után erkölcsileg meg mer szólalni? Remélem, hogy a jegyzőkönyvben majd olvassa, akinek szólok. Mi egy alkotmánybírósági határozatot tudomásul véve a Há zszabály szerint lefolytatjuk azt a vitát, ahogy az eljárási rendben meg kell hozni a törvényt, és eleget teszünk törvényalkotói
