Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZŰCS ERIKA (független):
65 alelnök úr nem fogalmazta meg pontosan, hanem az elnök úr sem a korábbi meghallgatásán. De ezt bízza már ránk, kérem, igyekezzék ne hitelteleníteni mindenkit. Burány Képviselőtársam! Nagyon furc sa a vélekedése. Nagyon furcsa, mert ön a liberális gondolkodás szerint a függetlenség, a jog oldaláról beszél, és nem emlegette hozzászólásában a kötelességeket a Nemzeti Bank esetében. Ön tagadja azt, hogy szükség van a Nemzeti Bankról szóló törvényre. E z furcsa. Érdekes dolog, hogy miért tagadja, és miért nevezi azt, ha be van nyújtva a Ház elé ez a törvény, atrocitásnak. Rontottak az árfolyamok. Mélyen tisztelt Burány Képviselő Úr! Ha tetszettek volna nem eladósítani az országot, akkor nem lenne ennyi k ülföldi forrásra szükség. És miután eladósították, és közben világgazdasági válság és pénzügyi válság is van, a pénz ára megnőtt. Tetszik érteni? Miért nem vittek be minket annak idején az uniós zónába, helyesebben a… (Képviselőtársaihoz:) Segítsél már, lé gy szíves! (Közbeszólások: Az eurózónába. - Dr. Józsa István: Hagyd abba, majd elmondjuk.) Eurózónába. Miért halasztották ezt a lehetőséget? Pusztán csak azért, mert éjszaka dolgoztam, hogy itt lehessek önökkel, és erről vitatkozhassak, kérem, bocsássák me g. Szóval, azért ezt úgy áperte odaszegezni a mostani kormánypártnak, az önök hibáját, ez tipikusan szocialista megoldás, amikor a saját bűneiket másra pakolják. Nézze, nem hiszem, hogy valaki is hiszi ezt, kár mondania és kár hangsúlyoznia. Önöknek renget eg bűnük van az ország eladósításában, és abban, hogy a jelenlegi pénzügyi állapotok ilyenek, amilyenek, és az árfolyampolitikára is hatással van mindig az önök nem kormányzása. Köszönöm szépen. (16.00) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Szűcs Erika k épviselő asszony, független képviselőként. SZŰCS ERIKA (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Babák képviselő úr itt megmutatta, milyen a rossz stílus - aki képes kritizálni, miután maga hibázott , és mi a jó stílus, az, ha valaki abszolút képtelen másfé l év tapasztalatai után is szembenézni azzal, hogy valamit rosszul csinált. Pedig fájdalom, ugyanazt játsszák, mint amit az elmúlt másfél esztendőben, amikor a hatalmi struktúrának egy olyan átalakításába kezdtek, amelyben a lehető legminimálisabbra vagy é ppen jelképesre kívánják szorítani az ellenvélemények megjelenítésének a lehetőségét, mondván, hogy teljesen parttalanok és tartalmatlanok a viták, önöknek küldetése van, önöket ennek a küldetésnek a teljesítésére felhatalmazták, és ne dumáljon senki bele ebbe a munkába. Ez indulásként még akár hihetően is hangzott a választók számára, de eltelt másfél év. Önök felhasználtak 4000 vagy 5000 milliárd forintot, és rosszabb helyzetben vagyunk, mint amikor önök megnyerték a választást. Ezért azt gondolom, mégisc sak szembe kellene nézni, hogy itt most nem a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel kapcsolatban fogalmazódnak meg kritikák, hanem ennek a törvénynek az előkészítése - az az apró trükk, hogy mást küldenek el az EKBnak és mást nyújtanak be , hogy egy al kotmányügyi bizottsági módosítással előrevetítik annak a lehetőségét, hogy ripszropsz összevonják a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ezek alapvetően azt a fajta viszonyt erősítik a kormányzathoz, ami kialakult a másfél évben, és a magyar társadalom egyre szélesebb körében érzékelhető: az, hogy nem hiszik el, amit mondanak. Miniszterelnök úr meg is mondta, hogy ne figyeljünk arra, amit mondanak, azt kell nézni, amit csinálnak. Miután az elmúlt másfél évben bőségesen van t apasztalatunk arról, hogy egészen mást mondtak, meg indoklásban egészen mást mondtak, meg célként egészen mást jelöltek meg, mint amit aztán tettek, meg ami a tetteik következménye lett, csak azt tudom mondani, hogy azok a módosítások - mindenekelőtt az in tézményi módosítások és hatásköri módosítások, amelyek egy