Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik):
58 A monetáris politikával monetáris okokat lehet orvosolni, ezt tessék végre már egyszer tudomásul venni! A két dolognak, az árnövekedésnek és az inflációnak semmi köze egymáshoz. Infláció akkor van, ha mesterségesen felhígítjuk a pénzt, azaz olyan pénzt bocsátunk ki, amire nincs is szüksége a gazdaságnak. Hígítom a pénzt, azt lehet monetáris eszközökkel befolyásolni, semmi mást. Ez az egyik, amihez hozzá akartam szólni. A másik a függetlenség kérdése. Kérem szépen, emlékezzenek vissza arra, hogy Sur ányi úr eladta például Magyarország aranykészletét, arra hivatkozva, hogy jobb, ha az az érték, amit az arany képvisel, devizákban van itt. Óriási lángelme! Ő, aki közgazdász, nem látja, hogy a devizák hektikusan tudnak mozogni? Azok nem biztos, hogy hozna k, azok lehet, hogy visznek? Kérem, minden bank, akkor, amikor mi eladtuk az aranykészletünket, minden nagy nemzetközi bank és jegybank hihetetlen mennyiségre, tonnaszámra vásárolta azt az aranyat! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujh elyi István) : Kétperces, Lenhardt Balázs, Jobbik! DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik) : Most csak nekibuzduló kollégáimnak szeretném világossá tenni, hogyha félreértették: nem azt mondtam, hogy az infláció szinte kívánatos, de azt feltétlenül, hogy nem ez az egyet len és központi cél, pláne ilyen körülmények között, és arra utaltam, hogy bizonyos szegmensek például a hitelcsapdából való szabadulásnál még pozitív szerepet is játszhatnak adott esetben. Nyilván az éremnek van egyik és másik oldala is, tehát az árak eme lkedésének nyilvánvalóan meg kell fizetnie a társadalomnak is az árát, de ilyen szempontból nem szeretném, ha félreértelmeznék a szavunkat. Már Rozgonyi képviselőtársam is említette, hogy nem ezt mondjuk, csakhogy a Magyar Nemzeti Bank szerepének, fő céljá nak nem ezt az elmúlt évtizedben vagy a másfél évtizedben mármár bukásnak minősült egyetlen célt kellene a középpontjába állítani. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Hegedűs Tamás, ugyancsak kétperces, Jobbik! HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csatlakozván képviselőtársaimhoz, tehát azért azt szögezzük le egyértelműen, tehát a Jobbik nem kíván és nem fogalmaz meg célként olyan politikát, amely inflációgerjesztő volna. Nem is volt erről szó, ezt tehát önök magyarázták bele. Amiről viszont szó van, azt Lenhardt Balázs képviselőtársam az előbb pontosan kifejtette, hogy az infláció emelkedése éppen olyan rossz, mint a gazdasági növekedés lassulása vagy a foglalkoztatás szűkülése, vagy a kereskedelmi hiány növekedése. Az egy fontos mut ató az összes többi közül, és valóban hibának tartjuk, hogy ezt az egy kérdést mintegy kivesszük a gazdasági kormányzat kezéből, s úgymond függetlenítjük a kormányzati gazdaságpolitikától, ugyanis nincs ideális helyzet, majdnem minden esetben valamelyik mu tató javulása valamelyik másik romlásával jár együtt, s pontosan ennek a mérlegelése a gazdaságpolitika egyik feladata, tehát optimalizálni kell a különböző hatások között. A másik pedig, amire Rozgonyi Ernő képviselőtársam utalt, hogy az inflációra is csa k közvetett befolyása van a Magyar Nemzeti Banknak, és a kamatpolitikával nagyon sokszor nem azt a problémát orvosolták, amire hivatalosan megfogalmazták. Például a legpenetránsabb eset a ’90es évek eleje volt, amikor az egekbe emelt alapkamattal akarták úgymond megfékezni az inflációt, amihez semmi köze nem volt, viszont óriási károkat okozott a gazdaságban. (15.30) Tehát amikor azt mondjuk, hogy összhangba kell hozni a gazdaságpolitika eszköztárát, és ezeket összhangban kell műkö dtetni, akkor nem arról van szó, hogy bármelyik gazdasági mutató