Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOLBER ISTVÁN (független): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
397 véleménye és az EKB véleménye nem mindenhol találkozik. Ezt össze szokták keverni az érvelés ben, ellenzéki képviselőtársaim különösen. E téren nincs találkozás. Tehát a Magyar Nemzeti Bank egyértelműen azt mondja, hogy nem helyes, hogy kitágul a monetáris tanács hatásköre. Azt kell mondanom önöknek, hogy ebben egy intézményi vita van, Európában v annak kollektív vezetésű jegybankok és egyszemélyi vezetésű jegybankok. Tehát vannak olyan jegybankok, ahol az elnök szavazata és véleménye dönt szinte minden kérdésben, és a jegybanki alaptestület, az ottani monetáris tanács csak nagyon szűk kérdésekben d önt. A magyar modell, főleg Simor András elnöksége idején ebbe az irányba ment el, hogy a jegybankban megszűnt az igazgatóság, a monetáris tanács hatásköre szűkült, az elnök hatásköre jelentősen bővült. Ehhez képest, mondjuk, az Európai Uniónál az Európai Központi Bank, az EKB elnöke, Draghi úr egy olyan jegybankból érkezett, az olasz jegybankból, ahol viszont kollektív irányítás van; ahol az elnök szerepe viszonylag csekély, és ahhoz képest meglehetősen erős a felügyelőtanács, illetve az ottani monetáris t anács szerepköre. Ő tehát ismeri ezt a működési modellt. Nem véletlen, hogy az MNB ezzel kapcsolatban kifogásokat fogalmaz meg, de az EKB nem. Ez pontosan azért van, mert nagyon jól tudják, hogy ez a modell is működik, az a modell is működik, ezért erre vo natkozó módosítást én nem javasolnék. Egyvalamiben viszont az EKBnak igaza van, abban, hogy átmeneti időszakot javasol a döntéshozatali folyamat zökkenőmentes átvételének érdekében. Ezt a gazdasági bizottság tegnapi módosító indítványa három hónapos idősz akban állapítja meg, és ha jól tudom, akkor Ékes képviselő úr már beadott egy olyan módosító indítványt, amely egyébként ezt még kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank összes többi, tehát az alapokmányának a módosításával kapcsolatosan is, ugyanerre a három hóna pos határidőre. Itt figyelembe vesszük az EKB észrevételeit, és kezeljük is. Itt van egyetlenegy vita, az Európai Központi Bank felveti, nem kifogásolja, csak felveti azt a kérdést, hogy miért kell megváltoztatni az alelnökök számát, illetve a monetáris ta nács tagjainak a számát. Ez egyik oldalról nem kötelezettség, de azt azért szeretném önöknek világosan elmondani, hogy az én véleményem szerint erre szükség van. Jelenleg ugyanis az a helyzet - és ezt meg is fogjuk írni az EKBnak , hogy ha így marad mind en, akkor jelenleg a monetáris tanács tagjainak a mandátuma két hullámban jár le. Egyben a külsős tagoké, és egyben az összes vezetőé. Ez nem szerencsés. A világ összes jegybankjában ügyelnek arra, hogy a monetáris tanácsban egy ilyen többciklusos átmenet legyen, ami azt jelenti, hogy mindig legyen kontinuitás a tagok között is és a vezetés között is a döntéshozatal tekintetében. Ha kibővül az alelnökök száma eggyel, akinek a mandátuma máskor jár le, mint a mostani alelnököké és az elnöké, és kibővül a mone táris tanács még egy fővel, akinek a mandátuma máskor jár le, mint a mostani négy tagé, akkor ez a kontinuitás a jövőben folyamatosan biztosítva van. Ezt a kontinuus folyamatot ráadásul kétharmados, sarkalatos többség védi a jövőben, és ezzel erősíti a jeg ybanki döntéshozatal e téren élvezett függetlenségét. A következő ilyen pont az MNB szerepe a makroprudenciális felügyeletben. Ezt kéri az EKB, hogy ezt vezessük vissza a törvényjavaslatba. Vissza is vezetjük ebben a formában teljes egészében. A következő ilyen pont az elnöknek a Költségvetési Tanács tagjaként betöltött szerepe. E téren én most adok be egy olyan módosító indítványt, ahol szeretném világossá tenni, hogy a Költségvetési Tanács ülésén ugyan az MNB elnökének meg kell jelenítenie az MNB vélemény ét, ami ott testületi vélemény értelemszerűen, de ez a vélemény nem köti őt; az MNBelnöknek, tehát a Költségvetési Tanács tagjaként gyakorolt funkcióiban, például az ottani szavazásban semmilyen formában, mert ez az ő személyi függetlensége. Ezzel az egym ondatos kiegészítéssel, egy módosító indítvánnyal az én véleményem szerint kezelhető, itt is az EKB véleménye átvezetésre kerül. Marad az utolsó pont, amit az EKB mindig, mindenhol kér, ez az MNB eurórendszerbe történő jogi integrációja. E téren azonban sz eretném felhívni a figyelmüket, hogy bár ezt az EKB mindig kéri, erre csak akkor van szükség, ha egy ország az eurózónához való csatlakozás előtt áll, tehát az ERMrendszerbe már bejelentkezik, onnantól kezdve kell megtenni. Sajnos ez Magyarország
