Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOLBER ISTVÁN (független): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
395 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt ellenvéleménye az utolsó kormányülésen. Ez abszolút érthető, hiszen Európában nem dőlt el még az a kérdés, hogy a makroprudenciális szabályozás hova tartozik. Valójában csak ott létezik ez együttszabályozottan, ahol az MNB és a PSZÁF, tehát a pénzügyi felügyelet és a monetáris politikát gyakorló jegybank valamilyen összevonására került sor, például Olaszországban, ahonnan az Európai Központi Bank jelen legi elnöke is érkezett, vagy Írországban, ahol egyébként szintén hasonló modellt alakítottak ki. Én azt gondolom, hogy az a módosító indítvány, amelyik egyébként visszahelyezte a makroprudenciális szabályozási jogkört ugyanabban a formában, ahogy az az EK Bnak kiküldött törvényjavaslatban szerepel, ezzel gyakorlatilag helyreállította azt a kontinuitást, hogy az EKB arról a törvénytervezetről fejtette ki a véleményét, amelyik igazából a parlament előtt fekszik. És itt szeretném önöknek elmondani, hogy az EK Bnak elvileg 30 napja, illetve még egyszer 30 napja van arra, hogy ezt a véleményét kifejtse. A 30 napos határidő letelte után több mint 15 nappal nyújtotta be a kormány a törvénytervezetet. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem arra vonatko zóan jelent kötelezettséget, hogy a kormány addig nem nyújthat be törvényt. Nem léptetheti a törvényhozásban olyan fázisba, hogy egyébként még ne lehessen figyelembe venni az EKB által megküldött észrevételeket. Tekintettel arra, hogy a jegybanktörvény ben yújtását követően 24 órával az EKB véleménye megérkezett, tehát még az általános vita sem kezdődött el, ez azt jelenti, hogy bőségesen volt ideje, módja és lehetősége az Országgyűlésnek az EKB észrevételeinek a figyelembevételére. És most itt hadd kezdjem el itt ezeket konkrétan is elmondani önöknek, és azt is, hogy ebből hányat támogat, illetve vezet át a törvényen a kormánytöbbség. Egészen pontosan 15 pontban tudnám összefoglalni az EKB észrevételeit, ebből 13at maradéktalanul átvezetünk a törvényjavasla ton. Ráadásul ezek között mindegyik olyan ott van, amelyik bármilyen formában érinti a csatlakozási szerződést, illetve érinti az Európai Unió alapokmányát, tehát amire, mondjuk úgy, hogy egyébként jogi értelemben lehet hivatkozni. A többi olyan vélemény, aminek a figyelembevételét vagy megteheti az adott uniós tagállam kormánya, illetve parlamentje, vagy nem. Csak az uniós jogból eredő kötelezettségeket kell figyelembe venni, és az uniós jogból eredő kötelezettségeket kivétel nélkül átvezetjük. Ezekre egyé bként ki is fogok térni. Kezdjük talán az első ponttal, amelyik igazán az uniós jogból eredeztethető - ez a bérezési kérdés. Itt az EKB egyértelműen azt mondja, hogy a jegybanki alkalmazottakra vonatkozó bérmaximum eltörlését vezessük át a törvényjavaslato n. Ők nem értenek egyet azzal, hogy egyébként a törvényjavaslat bérmaximumot állapít meg a jegybank dolgozóira a mindenkori alelnök fizetésében, tekintettel arra, hogy ez a jelenlegi jegybanki fizetéseket hátrányosan érinti. Megmondom önöknek, tájékozódtam , úgy látom, hogy a jegybanki középvezetők bérezése elég széles skálában szóródik, nyilvánvalóan attól függően, hogy milyen területen dolgoznak. Minden alkalommal minden ilyen vélemény figyelembevételére maximálisan törekszünk. Ezt a bérmaximumot az általa m, illetve az MSZPfrakció által is beadott módosító indítvány eltörli. Ezt a kormánypárti többség a döntése kialakításakor figyelembe fogja venni. Tehát ezt a módosító indítványt támogatni fogjuk. A másik ilyen rész, ahol részben hivatkoznak egyébként az uniós alapokmányra, az EKB tőkéjének jegyzésével kapcsolatos pontok. Ezeket a gazdasági bizottság tegnapi módosító indítványa átvezeti. Értelemszerűen, a parlamenti szavazás során szintén támogatni fogjuk. Már nem függ össze az uniós csatlakozási szerződés sel a mérleg megállapítása és a döntés az osztalékfizetésről. Az ezzel kapcsolatos funkcióknál az EKB csak arról beszél, hogy az eredményfelosztásról szóló döntésnél egyébként precizírozni kell a jogköröket. Itt a törvényben bekövetkezik egy nagyon fontos változás: eddig a jegybank működéséből eredő veszteséget két területnél elkülönítetten lehetett csak figyelembe venni, gondolok itt az árfolyammozgásokból, illetve a kamatmozgásokból eredő veszteségekre. Ezeket mostantól kezdve össze kell vezetni. Ez önmag ában európai uniós gyakorlat, ilyen is van, olyan is van. Az EKB ezt döntően nem kifogásolta.
