Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
379 monetáris tanács valamelyik tagja, de jegybankelnökként ne a monetáris tanács tagja helyettesítse, hanem valamelyik alelnök. Ez így logikus minden szervezetben. Itt mondanám el azt a gondolatomat is, hogy nem tartom szere ncsésnek háromtagúra bővíteni a jegybank alelnökeinek a számát, noha a javaslat nem mondja ki, hogy három alelnök kell, csak lehetővé teszi, hogy lehet három alelnök. Szerintem ne adjon ilyen lehetőséget, hogy lehessen három alelnök, bőven elég két alelnök , mindkettőt a köztársasági elnök nevezi ki, és hozzáteszem: szerencsés, ha a kinevezésekor megmondja azt is, hogy melyik alelnök az első helyettese az elnöknek. Tehát azt gondolom, hogy a jegybank egészének a képviselete szempontjából és az elnöki jogkörö k gyakorlása szempontjából az alelnök legyen a második ember, és ha két alelnökös modell van, akkor jelölje meg a kinevező köztársasági elnök, hogy melyik alelnök a primus inter pares, tehát melyik helyettesíti távollétében az elnököt. (10.00) Végül a negy edik gondolatom a díjazással kapcsolatos, a monetáris tanács tagjainak a díjazásával, amivel a módosító indítvány foglalkozik. Ennek kapcsán mondom el, hogy nemcsak a monetáris tanács tagjainak a díjazása kellene hogy változzék, hanem a javaslat szerint az is, hogy a felügyelőbizottság tagjainak az illetménye, illetve a tiszteletdíja is változzék. A javaslat szám szerint megnevezi, hogy a jegybank felügyelőbizottságának az elnöke 1 millió 200 ezer forintos tiszteletdíjat kapna. Ez irreálisan magas, mindenfé le értelemben magas. Ha a jegybank elnökének a fizetését nézzük, ami úgy tudom, 2 millió forint, annak a 60 százaléka ez a javasolt összeg. Azért magas, mert a felügyelőbizottság nem hoz döntéseket. A felügyelőbizottság felelőssége nagyságrendekkel kisebb, mint az elnöké. A felügyelőbizottság ellenőriz, javaslatot tesz, bírál, sokféle tevékenységet végez vagy végezhet, döntéseket viszont nem hoz. Döntési felelőssége nincs. Döntési felelőssége az elnöknek és a monetáris tanácsnak van, és ehhez a felelősséghe z képest a felügyelőbizottság ilyen mértékű díjazása semmiféle logikai kritériumnak nem felel meg. Én magam öt évig voltam felügyelőbizottsági elnöke egy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak. Nem akarom a jegybankhoz mérni a szerepét, ez szerény telenség lenne, azonban tudom, hogy mi a feladata egy felügyelőbizottságnak, és milyen díjazási arányok illetik meg a felügyelőbizottság elnökét, tagjait az igazgatósághoz, a menedzsment vezetéséhez képest. Nos, egy nagyságrenddel kevesebb a felügyelőbizot tság elnökének a díja, mint az igazgatóság elnökének a díja. Ez azt jelenti magyarra fordítva, ha mondjuk, 1 millió forint egy többségi állami tulajdonú társaság vezérigazgatójának a havi illetménye, akkor legfeljebb 100 ezer forint a felügyelő- bizottság elnökéé. Itt tehát aránytévesztésről van szó. Az, hogy 60 százalékát kapja a felügyelőbizottság elnöke, és arányosan a tagjai is a jegybank elnökének, ez súlyos aránytévesztés. Itt megint kilóg a politikai lóláb, és azt gondolom, ez nem független attól, ho gy jelenleg ki a felügyelőbizottság elnöke. Lehet, hogy ha Kovács XXVI Jánosnak hívnák az illetőt, akkor nem lenne ilyen mértékű a javaslat. Ez védhetetlen, gyakorlati és szakmai megfontolásokból egyaránt. Még egy utolsó gondolat, és aztán befejezem, elnök úr, köszönöm szépen a türelmét. A monetáris tanács kibővítését is fölveti ez a javaslat. Itt megint lehetőséget akar teremteni és nem direkt előírást arra, hogy 11 tagú is lehetne a monetáris tanács. Kérem tisztelettel, ez súlyos összegekbe, közpénzbe ker ül. A jegybank felügyelőbizottsága és az Állami Számvevőszék is számon kéri a jegybank menedzsmentjének a túlzottan nagyvonalú költséggazdálkodását, s azt gondolom, hogy joggal, mert például az a logó, amit 50 millió forintért csináltak, az én ízlésemet is alulmúlja, illetve sérti természetesen. És más egyéb gazdálkodási vagy takarékossági problémák is vannak. De ez egy újabb lépés lenne a - pazarlást nem mondok, de - takarékossági szempont figyelmen kívül hagyása felé; talán lehet ilyen eufemisztikusan fog almazni. Nem kell 11 tagú monetáris tanács. Itt megint kilóg a politikai lóláb. A feltöltés nyilván úgy történne, hogy a jelenlegi kormányhoz lojális szakemberek kerülnének a monetáris tanácsba, és nagyobb valószínűséggel hoznák azokat a döntéseket, amik a kormány szempontjából kedvezőbbek. Különös tekintettel a jegybanki kamatra gondolok, ami sajnos
