Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A szakképzésről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SÓS TAMÁS (MSZP):
350 A második kérdéskör, amiről szólnék, hogy a bevez etés körülményeit aggályosnak tartom, és volt olyan módosító, amit kormánypártiakkal közösen adtunk be korábban, amely azt indítványozta, hogy egy évvel halasszuk el a bevezetést. Ekkor önök ezt leszavazták. A harmadik kérdéskör pedig arra irányul, hogy le mondanak a problémás gyerekekről, és zsákutcába viszik a szakképzést. Ami az első kérdést illeti, alapvetően hibásnak tartom az alapvetést, mert egyoldalúan a munkaadók elvárásaiból indulnak ki, és háttérbe szorulnak a szülők, a tanulók érdekei, rövid távú érdekek dominálnak az önök gondolkodásában, és ez a pénzkivonást jelenti. Ez hosszú távon nagyon sokba kerül a szülőnek, a gyereknek, de azt gondolom, az országnak is, és ez növeli a prostitúciót, növeli az utcára kikerülő gyerekek arányát, növeli az elka llódó gyerekek arányát. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) Egyszer használatos szakmunkások lesznek alapok nélkül, újabb szakmát nehezebben tudnak elsajátítani, és az érettségit megszerezni is nehezebben fogják. Ilyen mérték ű államosítás, amit önök tesznek a szakképzésben, ez nem indokolt. Azt gondolom, hogy gyakorlatilag nem a ’70es évek nagyüzemi munkásait kell képezni, hanem a XXI. században lévő modern igényeket kielégítő, vállalkozni képes, nyelveket beszélő szakmunkáso kra van szükség. Úgy gondolom, hogy gondolni kellett volna arra is, hogy ez az előterjesztés illúziókra épül, hiszen tessenek belegondolni, önök egy évvel ezelőtt azt mondták, hogy mennyi munkahely lesz, tessenek visszaidézni, most ahhoz képest hol tartunk , és a következő esztendő sem erről szól. Nem arról szól, hogy a cégek itt lennének, és dübörögnének az ajtón, hogy kérem, én nagyon sok szakmunkást szeretnék képezni. Nincs erről szó. Tehát átmeneti intézkedések kellenek. Arról van szó, hogy a tanműhelyek re továbbra is szükség van, mert illúzió az, amiket önök megfogalmaznak. Ráadásul tessenek csak belegondolni, hogy a költségvetésben mit tetszettek tervezni a szakképzésre, csak a Munkaerőpiaci Alapból mennyit vonnak ki. Tessenek megnézni, hogy azzal, hog y bezárnak iskolákat, azáltal, hogy pedagógusokat fognak elbocsátani a szakképzésből, azáltal gyakorlatilag mekkora visszalépés történik ezen a területen. Tehát nincsenek meg a feltételei annak, amit önök célként fogalmaznak meg ebben az előterjesztésben. Tehát valójában olcsó szakképzést akarnak, nem minőségi szakképzést akarnak. Úgy gondolom, hogy ez egy jelentős visszalépés. A másik pedig: tessenek csak visszagondolni, hogy mi történt itt november 25én. Elfogadtuk a szakképzési hozzájárulásról szóló tör vényt, és valójában az is egy jelentős visszalépés. Itt van az asztalunkon, a gyakorlati oktatást szervező cégek megjelentek, és azt mondják, hogy végrehajthatatlan az a törvény, tehát selejtet készített a Ház november 25én. Legyen ez figyelmeztető! Körül belül 8 ezer tanulóról van szó, akik az utcára kerülhetnek rövidesen, mert gyakorlatilag tanév közben - és ilyen még nem fordult elő az elmúlt esztendőkben - változott meg a feltétel. Tanév elején 800 ezer forint/fő összeggel indult, mondjuk, a gyakorlati oktatást szervező cégeknél a képzés. Ezt január 1jétől átállítják 440 ezer forint/fő/évre. Új tanulószerződéseket kell kötni 8 ezer tanulónál. Erre nincs válaszuk. Ez egy korábbi törvény, de figyelmeztető, az sem volt végiggondolva, és számos elemében ez sincs most végiggondolva. Tessenek végiggondolni, hogy a tanulószerződésnél, amikor oda fognak menni azok, akiket önök presszionálnak, hogy kössenek új tanulószerződést, ott lesz a szülő és ott lesz a tanuló, és gyakorlatilag, ha ő ezt nem írja alá, akkor milyen körülmények fognak ott kialakulni. Szeretném elmondani, hogy lemondanak a problémás gyerekekről abban az értelemben is, amiről már Osztolykán Ágnes beszélt. Konkrétan itt a Hídprogram került szóba. Ilyen formában, azt gondolom, újratermeli a gondok at, újratermeli a feszültségeket, és tulajdonképpen a Hídprogram nem segíti sem a továbbtanulást, és nem segíti azt sem, hogy szakképzettséget szerezzenek. Tulajdonképpen hamar kikerülnek a képzésből, a problémás gyerekekről lemond mindenki.
