Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
311 Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Vágó Gábor a mondatait nem tudta befejezni, de tudom, hogy mi a mondat befejezése, én ot t folytatom. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Azt hiszem, ezt nyugodt lelkülettel mondhatom, mert abban a két percben ő is arról szólt, hogy nem az a baj, ha az ellátottak a munkaerőpiacra kerülnek. Nem, nem ez a baj, sőt ezt mindegyikünk kívánja, hanem az a baj, ha a kiszolgáltatottság nő az országban. Az a baj, ha emberek ellehetetlenült helyzetbe kerülnek. Az a baj, ha a szegénységből a mélyszegénységbe meg a nyomorba jutnak. Az a baj, és ez a törvénytervezet, és a zárószavazás előtti módosítók gyakor latilag ezt hordozzák magukban. Ezt hordozzák magukban, mert akkor, amikor a rehabilitációs ellátás összege gyakorlatilag a korábbiakban sem volt bőkezű, a közfoglalkoztatási minimálbér 50 százalékával egyezett meg. Tudják 57 ezer forint az a közfoglalkozt atási minimálbér, amit az országos érdekegyeztetés rendszerétől függetlenül a kormány életre hívott, valamint 78 ezer jó esetben, ha szakmai képesítéssel bír valaki. (1.10) Az 57 ezernek az 50 százaléka helyett most ebben a zárószavazás előtti módosítóban önök 40 százalékra redukálták mindezt. Ez az az összeg, amiről Vágó Gábor is beszélt, ami az életben maradáshoz kevés, a nyomorba jutáshoz talán elégséges. Önök ezt a pályát választják ezeknek az embereknek a számára, és 80 százalékban rögzítik az összeget akkor, ha a jogosult tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, az ő személyéhez illesztetten tartós rehabilitációs folyamat párosul. Azt gondolom, akkor, amikor példaként BorsodAbaújZemplén megyében 33 hátrányos, leghátrányosabb helyzetű kistérségb ől 10 idetartozik, és rengeteg ember szenvedi el azt, amit önök az elmúlt másfél évben okoztak az ő számukra, akkor ezzel a zárószavazás előtti módosítással csak szembe lehetne menni. Jó lenne, hogyha elgondolkodnának rajta. Miniszterelnök úr, én arra kére m, tegye meg ön is, és a frakciót is ebbe az irányba vigye. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kettő perc, Varga László képviselő úr. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, több higgadtságot igényel ez a javaslat, és én is a 7. pontjához szeretnék a kormány zárószavazás előtti módosítój ának hozzászólni. Lefolytattuk az általános és a részletes vitát is. Alapvetően nem értettünk egyet a javaslatukkal, hiszen 200 ezer embert igyekeznek, legalábbis ennek a 200 ezer embernek a nagyobbik részét a munkaerőpiacra visszanyomni akkor, amikor egyé bként is nyomott a munkaerőpiac, és nagyon szűk a kínálati lehetőség ebben a tekintetben. Nem értettek egyet civil szervezetek ezzel, például a MEOSZ sem értett ezzel egyet, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. Elmondták ezt a vélemény üket, azonban az eredeti javaslatuknál egy lényegesen drasztikusabb javaslat jön be zárószavazás előtt. Ez a javaslat arról szól, hogy akik rehabilitációs ellátást fognak kapni, azok alapesetben 40 százalékát kapják majd meg a közfoglalkoztatási bérnek, és hogyha tartós foglalkoztatási rehabilitáció szükséges az ő esetükben, akkor 80 százalékot. Tehát ez lényeges különbség, 50 százalék lett volna az eredeti javaslat, és 100 százalék. Azért probléma ez, mert itt most, lassan negyed 2kor olyan dologról beszé lünk, ami lényegesen rosszabb helyzet még annál is, amit egyébként nagyjából az elmúlt hetekben megtudhattak az érintettek. Én nem hiszem, hogy a szociális bizottság tagjai vagy az ezzel foglalkozó képviselők erről tudnak. Szerintem ezt újra kell gondolni, nem lehet ilyen hirtelen beerőltetni egy ilyen típusú változást. Én értem, hogy Matolcsy György és a költségvetés, mondjuk, nem túl sok helyen
