Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - TÓTH CSABA (MSZP):
309 Megnyitom a záróvitát az ajánlás 133. pontjaira. Felszólalásra eddig négyen jelentkeztek. Elsőként megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, MSZP. TÓTH CSABA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 411. pontjaihoz kívánok hozzászólni az egységes javaslat 9. pontját érintően. Az egységes javaslat ebben a formában több százezer egészségkárosodott ember és családja s zámára a teljes leszakadást, az adósságcsapda fokozódását, a családok életének ellehetetlenülését fogja eredményezni. A modern európai és nemzetközi gondolkodásmód alapján a rehabilitáció és a rokkantsági ellátások alapvetően nem jövedelempótló jellegűek, hanem a társadalombiztosítás útján járulékbefizetésen alapuló ellátás. Célja az egészségkárosodásból fakadó munkavégző képesség alapján létrejövő esélykülönbségek kompenzálása. Embertelen és megalázó, hogy azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek a jogosultságát rendszerszerűen néhány évente felülvizsgálják, most elveszítik jogosultságukat, és maguknak kell kérni az újbóli megállapítást, kitéve magukat annak, hogy akár munkanélkülivé és ellátás nélkülivé válhatnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy korábban többszö r hangsúlyozták, hogy senkit nem hagynak ellátatlanul. A rokkantak csalóként való beállítása egyébként is fokozza az embereknek azt a hitét, hogy nem bízhatnak meg az államban. Az érintettek nem értik, hogy miként vádolhatják őket csalással, amikor nem ők, hanem egy szakértő bizottság dönt a sorsukról. Bárki gondolhatja ezek után azt, hogy semmilyen jogosultság léte nem biztos, sose lehet tudni, hogy mikor írják felül a múlt döntéseit. A törvény jelentős mértékben változtatja meg az eddigi ellátási rendszer struktúráját. Azon túlmenően, hogy lecsökkenti az érintettek járandóságát, több ezer megváltozott munkaképességű munkavállalót tol ki a munkaerőpiacra. A támogatási rendszer kedvezményezettjei számára nem hagy kellő időt az új elvárásoknak megfelelő szerv ezeti, gazdálkodási, foglalkoztatási körülmények kialakítására, fejlesztésére. A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazására, foglalkoztatására és komplex rehabilitációjára vonatkozó szabályok kialakítása egy több ütemben végrehajtott szabályoz ási folyamat révén valósulhat meg. Figyelembe kellene venni a támogatott szervezetek piaci, gazdasági helyzetét, a közvetlen munkaerőpiaci környezet sajátosságait, humánerőforrásgazdálkodási lehetőségeit, és az ehhez igazodó átmeneti intézkedésekkel kell ene lehetőség szerint biztosítani az érintetteknek és munkáltatóknak is az átmenetet. A mostani lépés, amely felülvizsgálja a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét, önmagában elfogadható is lenne. De jelen esetben nem az. Azért nem, mert a jele nlegi munkaerőpiaci folyamatok és hatások kifejezetten olyan irányba hatnak, hogy egyre többen válnak munkanélkülivé. Így a munkaerőpiacon egyre többen keresnek munkát és megélhetést, ami sajnálatos módon nem jelent kedvező elhelyezkedési esélyt a megvált ozott munkaképességű munkavállalóknak. Jelenleg a megváltozott munkaképességű emberek 60 százaléka két nagyon hátrányos helyzetű régióban él, ÉszakMagyarországon és a DélAlföldön, épp azokban a térségekben, ahol a legkedvezőtlenebb a munkaerőpiaci helyz et. Ma Magyarországon 4550 ezer megváltozott munkaképességű dolgozik, ha az uniós átlagot célozzuk meg, akkor valóban 140150 ezer ember dolgozhatna, de ehhez munkahelyeket kellene teremteni, ez azonban még hiányzik a mostani új rendszerből. A potenciális an 190 ezer érintett közül nagy létszámban lesznek rákényszerítve arra, hogy munkát keressenek azért, hogy ki tudják fizetni számláikat, gyógyszereiket, és legyen miből élniük, mivel megszűnik majd a rokkantellátás 2012ben. Ez a lépés azok tekintetében, a kik már évek óta nem dolgoztak és elszoktak a rendszeres munkavégzéstől, igen nagy erőfeszítést jelent majd. Segítség és szakszerű támogatás nélkül nem fognak megfelelni a követelményeknek. Így az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy speciális felt ételeket és személyre szabott munkaerőpiaci
