Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VADAI ÁGNES (független):
282 Szóval, ezek nem csak szavakról szólnak, képviselőtársaim, az a helyzet, hogy amit mi itt a parlamentben elfogadunk törvényt - vagy leginkább önök , azt utána minimum tízmillió embernek be kell tartania, és sok százezernek, sok tízezernek napi szinten dolgoznia kell vele, ezért az sem mindegy, hogy ezek a szavak hogyan vannak megfogalmazva. A 4. ajánlási pontban már nem is merném kérni, hogy támogassák azt a módosító javaslatomat , ami semmi másról nem szól, mint amit a munka törvénykönyvének záróvitájában is emlegettem, hogy szerintünk nem tisztességes, és nem is alkotmányos az, hogy a rendvédelmi terület szakszervezeteit megkülönböztetik, és hogy számukra nem biztosítják legalább ugyanazokat a minimális jogokat, amiket a miniszterelnök az egyéb szakszervezetekkel való megállapodásában garantált a szakszervezetek számára. Ez a módosító javaslat semmi másról nem szól, mint hogy szövegszerűen átvezetné a hivatásosok tekintetében is a zt a megállapodást, amit a miniszterelnök, illetve a kormány a szakszervezetekkel kötött. A 7., 8. ajánlási pontban az előterjesztő kegyet gyakorol, és nem szünteti meg azonnal normatíve az összes szakszervezetet a rendvédelem területén, hiszen kiveszi azt a bekezdést, hogy a hivatásos állomány 10 százalékának tagságát birtokolnia kéne a tagságában a rendvédelmi szakszervezetnek ahhoz, hogy egyáltalán működhessen. Szerény tudásom szerint - de lehet, hogy majd az államtitkár úr kijavít - nincs ilyen szakszer vezet per pillanat Magyarországon, hanem csak a következő ajánlási pontban azt rendezi el, hogy ugyanezekkel a kritériumokkal rendelkező szakszervezetek érvényesíthetik csak az időkedvezményt a munkájuk során. Tehát gyakorlatilag az időkedvezményt veszi el így, ahogy van, a szakszervezetektől, a létüket gyakorlatilag - nem is tudom - ilyen önképző kör szintjén megtarthatják. És akkor elérkeztünk ahhoz a módosító javaslathoz, azt hiszem, szám szerint a 10eshez, amit az előterjesztő nagy bölcsességgel benyúj tott, amiről a munka törvénykönyvének záróvitájában a miniszterelnök úrtól kértem személy szerint garanciát, amit itt ugyan szóban nem tett meg. Amint láttam, az igazságügyért felelős miniszterével tanácskozott hirtelen, hogy miről beszélünk egyáltalán. Ar ról beszéltünk, hogy a munka törvénykönyvében nem volt elég átvezetni azokat a szabályokat, amiben megegyeztek a szakszervezetekkel, hiszen mind a Hszt.ben, mind a Hjt.ben ezzel ellentétes és már január 1től hatályba lépő rendelkezések voltak. Ezen módo sító javaslattal a kormány, úgy tűnik, hogy ezen részét a megállapodásnak betartja, és az utolsó pillanatban kiveszi ezekből a törvényekből a megállapodással ellentétes javaslatokat. De még egyszer mondjuk, és hangsúlyozzuk, hogy nem tartjuk sem korrektnek , sem elfogadhatónak azt, hogy a honvédelem és a rendvédelem területén… És ha már utasításos katonai rendszerekről beszélünk, nagyon szépen kérem úgymond az “én államtitkáromat” is, hogy ne ismételje meg azt a nagyon átlátszó és olcsó hozzászólást, amit az általam mélyen tisztelt Simicskó államtitkár úr itt a szakszervezetekkel való megegyezésről elmondott az előbb, mert lehet, hogy tudnánk mondani olyan részleteket az önök által a szakszervezetekkel történő szűk körű megbeszélésekről, ami elég kellemetlen helyzetbe hozná önöket itt a Ház falai között és a nyilvánosság előtt is. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Dr. Hende Csaba: Rajta, mondjad! Mondjad, öcsém!) Itt a rendvédelem területéről szólnék először. Hogy mondta, miniszter úr? (Közbeszóláso k a kormánypárti padsorokból: Halljuk! - Az elnök csenget.) Nem vagyok az öccse, miniszter úr! Elnézést, az Országgyűlés képviselője vagyok. Azt kérném csak, hogy ezt a részt az államtitkár úr ennek a törvényjavaslatnak az indoklásából hagyja ki. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, független. DR. VADAI ÁGNES (független) :
