Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - Döntés előterjesztés általános vitájának időkeretben történő tárgyalásáról - Dr. Harangozó Tamás (MSZP) - a miniszterelnökhöz - “Kitől kell félteni a demokráciát, kitől kell félteni az igazságszolgáltatás függetlenségét?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
147 küzdöttünk. Azoknak az embereknek, akik féltik tőlünk a demokráciát, nyugodtan mondhatjuk, hogy mi tudjuk, mi a demokrácia igazi értelme.” Így persze már érthető. Az önök demokráciafelfogása ez, a demokrácia igazi értelme a bekebelezés, a hatalommal való visszaélés, a hatalmi ágak egymást ellenőrző szerepének lebontása, a bíróságok függetlenségének csorbítása. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a hatalommegosztás elve elsősorban nem az egyes ágak merev elválasztását jelenti, hanem az alkotmányos szervek működésének kölcsönös ellenőrzését és kiegyensúlyozását. Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének és a le gfőbb ügyésznek a módosító javaslatban feltétel nélküli jogot adnak a bíróságok munkájába való beavatkozásra. Az ugyanis nem tekinthető alkotmányos feltételnek, államtitkár úr, hogy mindaddig, amíg egyenlőtlen az ügyeloszlás, azaz mindaddig gyakorolható ez a jog, amíg Handó Tünde el nem végzi a dolgát, ez elfogadhatatlan. Ki kell jelentenünk, hogy osztjuk Charles Gati magyar származású amerikai közíró véleményét, miszerint Magyarország már nem számít többé nyugati stílusú demokráciának. Hozzátenném frakción k nevében: már semmiféle demokráciának nem nevezhető. Magyarázatot várok arra államtitkár úrtól a miniszterelnök úr nevében, hogy ön szerint mi okozza a bíróság függetlenségének alkotmányellenes megsértését, ha nem az, ha a miniszterelnök barátjának felesé gét ülteti a kormánypárti többség a bíróságok igazgatásáért felelős hivatal élére. Mi okozza a demokratikus jogállami berendezkedés lerombolását, ha nem az, hogy a legfőbb ügyész és a bíróságok igazgatásáért felelős hivatal vezetője közvetlenül beavatkozha t a bíróság döntéseibe azáltal, hogy konkrét alkotmányos feltételrendszer nélkül megválaszthatja az eljáró bíróságot? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Répássy Róbert államtitkár úré a szó , parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, ha jól értem, ön a T/5005/52. számú módosító javaslatot kifogásolja, illetve ha jól ért em, ön az Országgyűlés egy korábbi személyi döntését kifogásolja. Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy egyik kérdés elbírálása sem tartozik a kormány hatáskörébe. A T/5005/52. számú módosító javaslatról mind a vitát, mind pedig a szavazást az Országgyűlé s fogja lefolytatni. A személyi döntést, amelyet ön kifogásolt, pedig a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hozta meg kétharmados többséggel. (Dr. Józsa István: Szégyen!) Viszont annak érekében, hogy bővítsem az ön ismereteit, szeretném idézni a z alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdését, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilváno s tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Az alaptörvény előírása szerint tehát a bíróságoknak az ésszerű határidőn belüli elbírálást biztosítaniuk kell. Ennek érdekében a hatályos bírósági szervezeti törvény egy külön szakaszt szentel az ügyek és szerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében, mégpedig a bírósági szervezeti törvény 33/A. §a szerint a Legfelsőbb Bíróság az OIT elnökének indítványára az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bírósá got jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. (14.10) Ugyanígy az új bírósági szervezeti törvény - amely január 1jén lép hatályba - 62. § (1) bekezdése kimondja, hogy “az OBH elnöke az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett
