Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
133 Az MNB egyébként is szent tehén, itt is a felelősség szintjét valahogyan tisztázni kell, meg azt is, hogy meddig tart a függetlensége. Egész egyszerűen tűrhetetlen az (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , hogy a fü ggetlenség mögé bújva bármit megtehet. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Magyar Nemzeti Bank az, ami a neve, a magyar nemzet bankja, a magyar nemzet jegybankja, és mint ilyen, egy független intézmény. A kormány messzemenően tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, és nemcsak azért, mert különböző uniós előírások ezt előírják, vagy például az Európai Központi Bank is előírja ezt, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy tízmillió magyar ember érdeke az árstabilitás biztosítás a, tízmillió magyar ember érdeke, hogy ebben az országban ne szaladjon el az infláció, éppen ezért tízmillió magyar ember érdeke az, hogy a Magyar Nemzeti Bank független intézményként maradjon. (13.10) Mindez nem jelenti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank műk ödésében vagy szervezeti felépítésében ne lennének indokoltak változtatások. A parlament előtt van a jegybanki törvény, amelynek egyik célja és iránya a kollektív döntéshozatal erősítése, ezt szolgálja az a lehetőség is, hogy az MNB alelnökeinek száma a je lenlegi kettőről háromra emelkedhet - használom a feltételes módot, mert ez szerintem fontos ebben az esetben , vagy a monetáris tanács tagjainak száma 9re emelkedhet, azonban itt is a feltételes mód nagyon fontos. Mivel a parlament előtt fekszik ez a tö rvény, hadd idézzek egy apró félreértést, ami itt felmerül, hogy ez vajon az az anyage, ami eljutott az Európai Központi Bankhoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium november 2án küldte el az Európai Központi Bankhoz az MNBtörvénnyel kapcsolatos véleményét k érő levelet. Időközben zajlott a Magyar Nemzeti Bankkal többfajta egyeztetés, és a Magyar Nemzeti Bank október 27én és november 29én is véleményezte ezt a javaslatot. Ezek a javaslatok beleépültek abba a szövegbe, ami a parlament előtt van, ebből adódik egyébként ez az apró kis különbség, ami helyenként az Európai Központi Banknak megküldött anyagban és az önök előtt álló anyagban található. Nagyon gyakran felvetődik itt a kérdés, hogy vajon szükség vane a Nemzeti Bank és a felügyelet összevonására. Hadd idézzem azt, hogy van erre példa Európában, és van arra is példa, hogy különálló intézmények foglalkoznak vele. Európában Csehországban, Görögországban, Írországban, Szlovákiában és Spanyolországban a jegybank és a bankfelügyelet együtt, egy intézmény ker etében működik, javarészt azokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyek a 2008ban induló gazdasági válsággal és abból leszűrhetően jelentkeztek. Hadd tegyem hozzá, hogy nem egy egyszerű folyamat ez - Írországban 1999ben határozta el a kormány, hogy a két intézményt, a bankfelügyeletet és a Nemzeti Bankot egyesíti, és tíz évig tartott ez a hosszas folyamat, 2010ben ezt meg is tette, és ha ilyenre szükség van, valószínűleg azért van szükség, mert az elmúlt évtized tapasztalata azt mutatja, hogy helyes, ha a Nemzeti Banknak vannak erős jogosítványai a felügyelet terén. Hadd hozzak egy példát: 2008 novemberében egy idős angol hölgy megkérdezte, hogy hogyan történhetett ez meg, hogyhogy senki nem vette ezt észre. Az még nem is lenne gond, hogy egy idős angol h ölgy megkérdezi, ha ez az idős angol hölgy nem az angol királynő, aki az LSEn tartott egy előadást, és ott kérdezte meg, hogyhogy ezt nem vette észre senki, hogyhogy nem tette meg senki a megfelelő lépéseket. Nyilvánvaló, hogy ha a Nemzeti Banknak vannak erős bankfelügyeleti jogosítványai, akkor talán hamarabb észre lehet venni az ilyen jellegű problémákat is. Összegezve azt tudom mondani: mindannyiunk érdeke, hogy a jegybank független nemzeti intézmény legyen.
