Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
120 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára a jövő heti ülésünkön kerül sor. Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. (20.10) Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Balczó Zoltán) : Most egy napirend utáni felszólalás következik. Megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, Fidesz. Felszólalásának címe: “A katasztrófavédelem lakosságfelkészítési feladatrendsz erével kapcsolatos eredmények és célkitűzések”. Öné a szó 5 perces időkeretben. BARTOS MÓNIKA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök úr viszonválaszában utalt arra, hogy még bizonytalan, milyen lesz a XXI. század. Az utolsó napirendi pont tárgyalásánál Vas Imre képviselőtársam is arra hívta fel a figyelmet, hogy változik a világ. A Budapesten tartott World Science Forum november közepén elfogadott dekrétumában pedig ez olvasható: “A változó világ nagy kihívásai közé tartozik a népességnövekedés, a klímaváltozás, az élelem- és az energiahiány, a természeti és a technológiai katasztrófák, a járványok és a fenntartható fejlődés.” A mostani, mondhatni sorsfordító idők viharaiban az emberek joggal kívánnak a közösségre, a vezetőkr e, a kormányra támaszkodni. A felelősséget és a feladatot a kormány is érzi, melyet miniszterelnök úr is hangsúlyozott. Nem véletlenszerűek a mostani átalakítások. Ugyanakkor nem elég az a felelősség, amit a közösség vállal a tagjai iránt, az egyéneknek is felelősséget kell vállalniuk a közösségért, és ami még fontosabb, hogy önmagukért is. Ezt tanulnunk kell. Ezért is fontos a folyamat, ami elindult hazánkban, miszerint munkára és felelős életvezetésre kell és tudunk alapozni. Ehhez azonban tudásra is szük ség van. Olyan, a mindennapokban használható gyakorlati ismeretekre, melyek képessé tesznek bennünket az alkalmazkodásra, a krízishelyzetek túlélésére, a cselekvésre. Magyarországot is sok csapás sújtotta az elmúlt időszakban: vörösiszap, árvíz, belvizek, aszály, hogy csak a leglátványosabbakat említsem. Ezért is tartom fontosnak, mérföldkőnek és elengedhetetlennek azt a munkát, amit a katasztrófavédelem a lakosság felkészítésében végez. Melyek a legfontosabb eredmények és célkitűzések? A 2012. január 1jét ől hatályos új katasztrófavédelmi jogszabályok szerint a lakosságfelkészítés az elégséges védelmi szint kialakításának egyik alapvető eleme. A felkészítéseket aktív és passzív felkészítési módszerekkel, a közreműködő szervek bevonásával hajtják végre. Ehhe z kapcsolódóan célcsoportok szerint határozzák meg a felkészítés módszerét, tartalmát, felépítését. A polgári védelmi kötelezettség megújításával szélesebb körben végzik a felkészítéseket, amelyeknek a felsőoktatásban részt vevők is részesei lesznek. A gye rmek- és ifjúságfelkészítés 3x3as akciótervének végrehajtása a BM OKF által kidolgozott tantervminta alapján a megyei lakosságfelkészítési mentorok bevonásával, önként jelentkező tesztintézmények közreműködésével 2011 szeptemberében megkezdődött, és jelen leg öt megyében együttműködési megállapodások szerint zajlik. A 201112es teszttanévben óvodák, általános és középiskolák, illetve egy speciális nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézmény próbálja ki a kidolgozott tematikatervezetet. Fontos eredmén y, hogy a tantervmintát a megállapodást kötő intézményeken kívül is alkalmazzák, továbbá folyamatban van a katasztrófavédelmi ismeretek új Nemzeti alaptantervbe történő integrálása, amelyhez az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyújt segítséget. A BM OKF saját