Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. BRAUN MÁRTON, az európai ügyek bizottságának előadója:
198 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Braun Márton képviselő ú rnak, az európai ügyek bizottsága előadójának, 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. BRAUN MÁRTON , az európai ügyek bizottságának előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága a tegnapi ülésén tárgyalta meg a H/3839. számú országgyűlési határozati javaslatot. A bizottság ülésén a nemzeti energiastratégia európai uniós összefüggései kerültek előtérbe. Az energiastratégiában felvázolt szcenáriókat alapvetően befo lyásolták a közelmúltban létrejött európai uniós döntések, megállapodások, és ez megnyugtató volt a bizottságunk számára. Elsőként a magyar elnökség alatt, 2011. február 4én megtartott energiacsúcs jelentőségét szeretném aláhúzni. Az Európai Tanács által elfogadott következtetések rögzítik az európai energetikai hálózatok összekapcsolásának, valamint az energiaszigetek megszüntetésének fontosságát. Döntés született arról, hogy az Európai Uniónak teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energi apiacra van szüksége. A belső piacot 2014ig maradéktalanul meg kell valósítani annak érdekében, hogy minden akadály elháruljon a gáz- és a villamos energia szabad áramlása elől. Az ellátásbiztonság fenntartása elsőrendű európai és magyar érdek. Szintén me ghatározó eredmény született az Európai Tanács 2008. december 1112ei ülésén, az úgynevezett klímaenergiacsomagról. A 27 EUtagállam között létrejött politikai megállapodás a globális klímaváltozás elleni küzdelemben nemzetközi színtéren az egyik legambi ciózusabb célkitűzést határozta meg 2020ig. Az európai szakzsargonban “202020 2020ra”ként emlegetett vállalások alapján a tagállamok 2020ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékra növelik a megújuló energiaf orrások részarányát, és 20 százalékkal javítják az energiahatékonyságot. E vállalásokat persze uniós szinten a 27 tagállam átlagaként kell érteni. Azaz például Magyarország esetében a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányát a 2005. évi 4,6 százalékról 2020ra 13 százalékra kell emelni. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésében pedig a végső kompromisszum alapvetően az úgynevezett régi tagállamokkal szemben volt szolidáris, ugyanis az újabb tagállamok által 1990 és 2005 közö tt a gazdasági szerkezetváltás nyomán elért kibocsátási csökkenést csak korlátozottan ismerte el. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti energiastratégia a fenti uniós vállalásoknak megfelelően kezeli az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások szere pét. Az energetikai célkitűzések megvalósítását érdemben befolyásolják ugyanakkor mind a 2011. márciusi fukusimai tragédia kapcsán megfogalmazott egyes tagállami válaszlépések, mind az északafrikai országokban zajló forradalmi átalakulások. Már most is lá tható, hogy például a 20 százalékos energiahatékonyságjavulás eléréséhez nélkülözhetetlen a további uniós lépések végrehajtása. Az uniós ökocímkéről vagy az épületek energiahatékonyságáról szóló, a közelmúltban elfogadott európai uniós irányelvek segíthet ik a további javulást, azonban jelentős anyagi ráfordításigényük miatt nemcsak a következő évek hazai költségvetésének, de a többéves európai uniós pénzügyi keretnek a kiadási oldalát is érinthetik. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága te gnapi ülésén kritikai észrevételek is elhangzottak az ellenzéki képviselőtársaim részéről, és politikailag úgy korrekt, ha erről is tájékoztatom a tisztelt Házat. Például a dekarbonizációs célkitűzésekkel ellentétesnek ítélték a szénalapú energiaforrások a rányának szinten tartását, formai kifogás is felmerült, amelynek értelmében a határozati javaslat nem rendelkezik indoklással, ezért házszabályellenes. Szintén a javaslat indítványszerűségét érintő bírálat szerint a javaslat inkább háttéranyagnak, tanulmán ynak
