Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 21 (138. szám) - Dr. Hiller István (MSZP) - a miniszterelnökhöz - “Tessék mondani, ez már a függetlenség, vagy lesz még rosszabb?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK (Jakab István): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
4386 Azért fordultam önhöz mint az ország miniszterelnökéhez, mert az ügy, amiről beszélek, a megítélésem szerint túlnőtt a szakpolitika keretein, és úgy gondolom, hogy miniszterelnöki szintre ért el. Az oktatás kérdéséről beszélek, ezen belül az úgynevezett köznevelési törvényről van szó, miniszterelnök úr. Nem kérdéses és nem kétséges, hogy minden törvény, jogszabály két aspektusból köze líthető meg. Az egyik a szellemisége, az a világlátás, amin alapul, amit visszatükröz. A másik a színvonal, a kidolgozottsága, maga a minőség. Most azt javaslom, miniszterelnök úr, az első részről vitatkozni nem hozna különösebb eredményt. Én, mi ezt a tör vényjavaslatot, a szellemiségét elutasítjuk, nem a mi világlátásunk, ön meg nyilván a sajátjának vallja, tehát azt javaslom, ezt most kölcsönösen tartsuk tiszteletben. A másik részről azonban beszélni kell. Ha egy törvény megközelítése, világlátása nem a s ajátod, attól még szakmailag, kidolgozottságát tekintve, színvonalában lehet jó. Miniszterelnök úr, ez a törvény rossz munka, gyenge és alacsony színvonalú, egy sereg helyen teljesen kidolgozatlan és követhetetlen. Lehet toldozgatnifoldozgatni, módosítgat ni itt meg ott, de valójában menthetetlen. Most nem ideológiai, világlátási alapon mondom, hanem szakmai munkaként. Miniszterelnök úr, úgy rossz, ahogy van. Azt javaslom (Az elnök csenget.) , azt javasoljuk tehát, kérem, vonják vissza, és készíttessen az ok tatási államtitkársággal egy olyat, amely képes a magyar közoktatást irányítani. ELNÖK (Jakab István) : Képviselő úr, az időkerete rég lejárt. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP) : Ez nem az. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt O rszággyűlés! Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Öné a szó. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Miniszter Úr! Lehet, hogy egy rossz órában érkeztem ide a tisztelt Ház ülésére, mert azt hittem, hogy az azonnali kérdések órájára érkezem. Figyelmesen meghallgattam önt. Egyetlen kérdést sem hallottam. Szívesen válaszolnék. Megismertem az ön véleményét az oktatási törvény ügyében, mint ahogy megismerhettem a vita során is. Miután kérdést nem tett föl, ezért még ha szeretnék, sem tudnék válaszolni. De ha már fölkínálta nekem a szólás lehetőségét, akkor két mondatot engedjen meg nekem. Valóban, érdekes vita, fontos vita, de ha ön úgy gondolja, hogy nem most van itt a helye, akkor ne most folytassuk le az oktatá si törvény mögött megbúvó, közöttünk fönnálló, értékrendbeli különbségekről szóló vitát. Ez egy világos törvény, hazafias nevelést szeretnénk. Szeretnénk, hogyha az egyéni boldogulás és a közösségi felelősség egyszerre jelenne meg a felnövekvő fiatal nemze dék szívében, lelkében és agyában. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, ez egy nyílt tervezéssel készült törvény. Számos konzultáció előzte meg, mindenkinek módot adtunk már az első javaslat idején, hogy elmondhassa a véleményét. Fokozatosan dolgoztuk be a ja vaslatokat. Ezért az a meggyőződésünk, hogy ez szakmailag olyan törvény, amely kiállja a XXI. század történelmének próbáját. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Jakab István) : Megköszönöm miniszterelnök úr válaszá t. Képviselő urat viszonválasz illeti meg, egy percben. Öné a szó. (15.20) DR. HILLER ISTVÁN (MSZP) :
