Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 3 (115. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért nem segítenek a devizahitel-károsultak teljes körén?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
907 vette fel a hitelét, azon 6 százalék, aki magasabbon, ann ak számára pedig tilos igénybe venni a végtörlesztést, tehát látható, hogy az a konstrukció érintetlenül hagyja a bankok luxusprofitját, az egyoldalú szerződésmódosításokat, az áthárításaikat. Ha arról akarnánk beszélni, hogy a devizahitelkárosultak telje s körére megoldást találjunk, akkor bizony az önök eszközkezelő konstrukciója sem jó megoldás, aminek a kimunkálásához majdnem másfél év kellett, és ami mögé 2 plusz 3 milliárdot tesznek le, pontosan feleannyit, mint a Debrecen város futballstadionjára elk ülönített összeg, ami egyébként nagyon fontos terv, de önöknek mégis csak ennyit jelent a devizahitelkárosultak teljes egésze, feleannyit, mint a debreceni futballstadion - ezt azért még egyszer szögezzük le. Csak jövőre alsó hangon 12 ezer árverés és sok kal több kilakoltatás várható, mintegy 130 ezer olyan bedőlt hitelről tudunk jelen pillanatban, amelynek tulajdonosa, amelynek aláírója sajnálatos módon attól kell hogy rettegjen, hogy mikor kerül a híd alá. Látható, hogy teljes körű megoldást egyedül a hi telek forintosítása jelentene, teljes körű forintosítása felvételkori árfolyamon, és az is teljes mértékben látható, hogy csak és kizárólag így lehet a bankokra hárítani a kártételük következményeit, az ügyfelek csak így mentesíthetők az évek során rájuk t erhelt árfolyamemelkedésekből származó károktól, de az egyoldalú szerződésmódosítások következményeitől is. Nem várható el, hogy magyar állampolgárok fizessék a bankok luxusprofitját, és egyébként egy ilyen megoldás, a jobbikos megoldás esetén a forint ár folyamának a bedőlésétől sem kellene tartani, hiszen számításaink szerint maximum 2000 milliárd forint lehetne érintett ebben a konstrukcióban, amely összeg nagyságrendekkel nem nagyobb az utóbbi egy évben megmozgatott, részben vagy egészében devizában tar tott forrásoknál, tehát látható, érezhető az, hogy meglenne a megoldás. Önök egy év várakozás után a mi megoldási csomagunk egy részét szerencsére magukévá tették. Ez pár ezer emberen segít, mi viszont a devizahitelesek teljes körén szeretnénk segíteni, és ami a legtöbbet árt nekik, az az önök által helyben hagyott bizonytalan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gazdasági környezet. Vane tehát önökben bátorság a helyzet megoldását illetően? (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A devizaadósok ügyében a kormá ny két nagy kihívással néz szembe. Egyrészt azzal, hogy magas a lakosság devizaadóssága, ez 6600 milliárd forint, vagyis a GDP közel egynegyede, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság nemzetközi kitettségét ez erősíti, a pénzpiacoknak való kitettségét. A másik probléma, amit ön folyamatosan ismétel, hogy különböző társadalmi rétegeket és különböző adósi csoportokat másmás mértékben, de súlyosan érint a magas devizaadósság. Mindkét kérdéshez és mindkét kihíváshoz másfajta válaszra van szükség. (14.10) Az e lső kihíváshoz, vagyis a lakossági devizaadósságból származó pénzpiaci kitettséghez, úgy gondolom, a legfontosabb az államháztartás stabilitásának biztosítása, az adósság csökkentése, és igen, ott, ahol lehet, ahol ezt meg lehet valósítani, a lakossági dev izahitelek forintosítása. A második kihívásnál pedig - erről már többször volt szó - különböző adósi csoportoknak eltérő típusú megoldásokra van szüksége, nincs egyetlen olyan valamilyen csodamegoldás, amiben mindent lehetne rendezni. Eltérő adósi csoporto k vannak, nekik eltérő problémáik vannak, és úgy gondolom, hogy a kormány javaslata vagy mindazok, amiket eddig kidolgoztunk, ezek mindegyikére választ talál. Három nagy csoportot különböztetnék meg. Az első csoport az, akik devizaadósságuknál már 90 napon túli késedelemben vannak. Számukra nyújt segítséget az árverezési kvóta, hiszen az árverezési
