Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 3 (115. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
896 Hova jutottunk tehát, tisztelt képviselőtársaim? Görögország, ugye, a csőd közelében áll, Cséfalvay államtitkár úr erről beszélt az imént, és viszik az ezüstöt, privatizálni kell mindent, mi azonban másfél év munkájával kikerültünk ebből a zónából. Tisz telt Képviselőtársaim! Az Unió láthatóan megemberelte magát az elmúlt héten, és azt az irányt veszi, amit, ha nem is azt mondom: diktálunk, de másfél éve mutatunk lehetőségként a gazdaságpolitikában. Az elmúlt héten a Bizottság elnöke a State of the Unionbeszédében, tehát az Európai Parlamentben elhangzó évértékelő beszédében elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti eladósodás csökkentésére kell koncentrálni. Mi ezt csináljuk másfél éve, ezért van az alaptörvényben erre nézve korlát, ezért siker ül az államadósságot több mint 80 százalékról a jövő év végére 72 százalékra csökkenteni. De nézzük tovább a hasonlóságokat! A Bizottság javasolta a pénzügyi tranzakciók megadóztatását is, vagyis a bankok terhelése most már európai szinten zajlik. Mi voltu nk az elsők, de már nem vagyunk egyedül, nemcsak a tagállamokon belül, hanem uniós szinten zajlik ez, és ki is emelték, hogy mivel az elmúlt három évben a lakosság, a tagállamok, a társadalmak segítettek a bankokon, itt az ideje, hogy a bankok ebből vissza fizessenek; Magyarországon is itt az ideje annak, hogy a pénzintézetek visszafizessenek az embereknek abból, amit kipréseltek belőlük. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) További hasonlóságok: azt mondják Európában, hogy pluszbevételek kellenek, strukturális reform kell, és a jogalkotás felgyorsítására van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez zajlik nálunk: gyorsított törvényhozás, amit önök rendszeresen bírálnak, de szükséges, mert ezek között a körülmények között az embereken azonnal segíteni kell; strukt urális reform: igen, február óta ezt Magyarországon Széll Kálmántervnek hívják, és jövőre 550 milliárd forinttal javítja a költségvetést; pluszbevételek - úgy van, szintén hasonlóság, a jövedékiadó- és a szerencsejátékadóemelések is idetartoznak. Mindent összevetve, tisztelt Ház, egy másik Európában vagyunk, mint amilyenbe készültünk 21 évvel ezelőtt, a német egyesítés idején. Végérvényesen vége van az előző békés húsz esztendőnek, és kemény időszak következik. Ha a tagországok különkülön és az Európai U nió nem követik azt a gazdaságpolitikát, amely a nemzeti eladósodás csökkentésére koncentrál, akkor nehezebb helyzetbe kerülünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkinek lehet más véleménye, akár kinn a Kossuth téren, akár itt benn a Házban, de egy biztos: E urópában nincs más reális út, mint támogatni ezt a politikát. A mi együttműködésünkön múlik, hogy el tudunke szakadni véglegesen az európai (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) gazdasági bajok tűzfészkétől, mert ha igen, akkor megmenekülünk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Cséfalvay Zoltán államtitkár úr következik. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt H áz! Tisztelt Képviselő Úr! Csak nagyon röviden szeretnék reagálni mindarra, amit elmondott. 2010 nyarán, amikor az új kormány megalakult, alapvető célként tűzte ki, hogy egyfelől biztosítja a gazdaság stabilitását, az államháztartás stabilitását, másfelől pedig minden lépést megtesz a gazdasági versenyképesség növelése érdekében. Akkor, 2010 nyarán ez, ha szabad így fogalmazni, nem az alapvető és fő gondolat volt Európában. (13.30) Közel másfél évig tartott az, hogy eljutottunk addig, amint ön is említette Barroso elnök úr beszéde kapcsán, hogy mindkettő egyformán, egyaránt hangsúlyos, vagyis szükség van a stabilitás biztosítására, az államháztartási hiány kordában tartására, az államadósság csökkentésére, ha ehhez
