Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - ELNÖK (Balczó Zoltán):
883 Egyesületet. Az 1825ben megnyílt Országgyűlés alsó táblájának ülésén Felsőbüki Nagy Pálnak, az elkorcsosodó főurakat ostorozó beszéde hatása alatt szót kért, és egyévi jövedelmének felajánlásával megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1830. január 28án jelent meg Hitel című munkája, amely Magyarország polgári átalakulásának gazdaságitársadalmi programösszefoglalója. Az ebben leírtakat taglalta két másik munkájában, a V ilágban és a Stádiumban is. 1830. szeptember 4én első útját tette meg a Bécs és PestBuda között közlekedő gőzhajó, az I. Ferenc. Széchenyi tervei között szerepelt a Duna hajózhatóvá tétele és a folyami közlekedés megteremtése a Feketetengerig s azon át Konstantinápolyba. 1833ban az Első Duna Gőzhajózási Társaság már három hajót tartott üzemben, a Dunát, a Pannóniát és az I. Ferencet. A társaság beszerzett egy tengerjáró gőzöst, s azzal Odesszába, illetve Konstantinápolyba tett utakat. 1836ban Széchenyi kezdeményezésére Sopronban, majd Pesten alakult részvénytársaság gőzgéppel működtetett hengermalom építésére. Széchenyi ezeken kívül részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel. Példájával és ösztönzésével előseg ítette a bortermelés és selyemhernyótenyésztés fokozódását, színvonalát. Királyi biztosként irányította az AlDuna szabályozásának hatalmas munkáját. Az 1840es években a Tiszaszabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyak orlati tevékenységeiből. Mindenki által talán legismertebb műve a Lánchíd. Ez volt az első állandó híd Pest és Buda között, ezen a hídon a nemeseket is hídpénz fizetésére kötelezték. A híddal Széchenyi dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország főv árosává emelni PestBudát. Ezt a Szépészeti Bizottmányban kifejtett működésével maga is segítette. A Várhegyalagút megépítésének terve ugyancsak tőle származik. Gyakorlati munkájával szemben a politika terén egyre inkább meghasonlott, rettegett a forradal om gondolatától, így többször támadta Kossuthot, izgatással és a békés reformtörekvések veszélyeztetésével vádolva. A “Kelet népe” című írásában így ír Kossuthról: “A szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna.” Kossuth higgadt válaszában a következőket írta: “Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak.” Az 1848as forradalmi hullám megrémítette, ugyanakkor örült a vértelen forradalom győzelmének és az uralkodó által szentesített tö rvényeknek. Részt vett a Batthyánykormányban mint közlekedésügyi miniszter, miután pedig az uralkodó visszavonta a korábban szentesített törvényeket és ultimátumot küldött Magyarországra, Széchenyi idegrendszere megromlott, sikertelen öngyilkossági kísérl etet hajtott végre, majd Döblingbe utazott, ahol hosszú évtizedekig élt az ideggyógyintézetben. 1857től memorandumokat írt az angol és francia kormányok számára, hogy bírják engedményekre Bécset. A titkosrendőrség minderről tudomást szerzett. A házkutatás után Széchenyi fenyegetve érezte magát, és 1860. április 8ára virradóan fejbe lőtte magát döblingi szobájában. Tisztelt Képviselőtársaim! A Széchenyi család mauzóleuma Nagycenken található, sajnos nagyon rossz állapotban. Értesüléseim szerint utoljára a Kádárrendszerben kapott az épület támogatást. A rendszerváltást követően minden kormány csak ígérgetett. Az épület azóta penészedik, beázik, sürgős felújításra lenne szükség. Miközben oly sok fölösleges dologra jut pénz, erre miért nem, tisztelt kormánypá rti képviselőtársaim? Mit ér önöknek a legnagyobb magyar? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) Az Országgyűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (Balczó Zoltán) :
