Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - „Civitas Invicta” - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
871 „ Civitas Invicta” - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Sor on következik a “Civitas Invicta” - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Bánki Erik, Lezsák Sándor, Pichler Imre László, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/4046. számon megismerhették. Most az előterje sztői expozé következik. Megadom a szót Pichler Imre László úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó. PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvise lőtársaim! Az önkormányzati bizottsági ülésen elmondtam, hogy aki nem ápolja őseinek a múltját, az a jövőjét sem tudja megfelelően építeni. Zrínyi Miklós 1566ban bekövetkezett mártírhalála nemes kötelezettséget rótt a város mindenkori lakóira, az önfeláld ozó hazaszeretetet megtestesítő hős emlékének, sőt kultuszának az ápolását. Erre a török uralom alatt értelemszerűen nem volt mód, az emlékezés feltételeit, kereteit a város és a vár 1689. február 13án történt oszmán uralom alóli felszabadítása teremtette meg. A település lakói tisztában voltak az 1566os ostrom jelentőségével, amit az is mutat, hogy az 1691ben megalkotott címerében két oroszlán harcol egy mocsárban álló várért: az egyik oroszlán Zrínyi Miklóst, a másik Szulejmán szultánt jelképezi. 1788ban II. József kezdeményezésére a barokk templommá alakított volt főtéri dzsámi kupoláján a nagy osztrák festő, Dorffmaister István örökítette meg a vár elestét és felszabadulását, így a város lakosságának döntő többségét kitevő katolikusok ezentúl a szent miséken is találkozhattak a nagy Zrínyivel és katonáival, sőt a ravatalon fekvő Szulejmán szultánnal is. A reformkorhoz köthetők a rendszeres megemlékezések Zrínyi és hős katonái mártírhaláláról. A mohácsi csata 300. évfordulóján maga Kölcsey Ferenc sürget te a nemzetet, hogy a kései utódok emlékünnepségek megrendezésével idézzék fel az ősök cselekedeteit szerte az országban, mert - és itt idézném Kölcseyt : “minden kő, régi tettek helyén emelve; minden bokor, régi jámbor felett plántálva; minden dal, régi ősről énekelve; minden történetvizsgálat, régi századoknak szentelve: megannyi lépcső a jelenkorban magasabbra emelkedhetni”. (18.40) Azért javasolta: keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni, és ezért melegülni. A város lakói megfogadták Kölcsey szav ait, s Góczy Konrád plébános és Mérey József járási főszolgabíró kezdeményezésére 1833ban megrendezték az első Zrínyiünnepséget. Ez kezdetben egyházi ünnep volt, amelynek keretében gyászmisét tartottak, és beszédben méltatták a hősök emlékét. Az első Zrí nyiünnepségre emlékvers is készült, amelyet Kaposváron nyomtattak ki. Juranics László pécsi kanonok, Zrínyi Miklós zászlótartójának leszármazottja alapítványt hozott létre, így minden évben méltóképpen megrendezhették az évről évre egyre gazdagabb megemlé kezést. A kezdetben egyházi ünnepség az évek során folyamatosan bővült, fáklyás menettel, mozsarazással, a városháza és a vár kivilágításával, sőt színielőadással is; a reformkori lapok is előszeretettel tudósítottak róla. Minden évben akadt olyan mecénás, aki az emlékbeszédet több száz példányban kinyomtatta. A szabadságharc leverését követő néhány éves kényszerű szünet után a Zrínyiünnepségeket a Bachkorszak idején is megtartották, s a nemzeti zászlókkal történő fáklyás felvonulá sok a rendszer elleni tiltakozásnak is számítottak. A szigetváriak otthon is ünnepeltek, minden háznál megvendégelték ismerőseiket, a szegényebbeknek sem kellett dolgozni. 1867től az ekkor megalakult Szigetvári Olvasóegylet szervezte a Zrínyikultusz vilá gi eseményeit. Az egylet tiszteletbeli elnökévé Kossuth Lajost választották, aki ezt elfogadta, és
