Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
834 Végül még egy gondolat: úgy tűnik, hogy vannak másféle uzsorások is, akik más társadalmi csoportot fenyegetnek, de velük is foglalkozni kell. A devizahitelválság nagyon sok dologra ráirányította a figyelmünket, ami korábban nem volt olyan társadalmi méretű, ezért nem érzékeltük igazán, hogy milyen nagy gond. Levelet kaptam egy devizahitelestől, aki 10 millió forintot vett fel, most 39 millió forint a tartozása, ebből 12 millió forint a végrehajtó felé. Úgy gondolom, hogy a végrehajtás szabályai is végiggondolandók, de erről ebben a teremben még nem hallottam. Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az uzsora kockázata a legszegényebbektől most már csúszik föl az alsó középosztályig, ezért ezt a munkát ennek a törvénynek a meghozata lával, megalkotásával és elfogadásával nem tekinthetjük lezártnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen Szűcs Erika képviselő asszony hozzászólását. Két percre Volner János jobbikos képviselő úr kér szót. (15.50) VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Bevallom őszintén, mindig elcsodálkozom, amikor képviselőtársak azzal érvelnek, hogy ezek a családok nagyon nehéz helyzetben vannak, ugyanakkor ellenzik azt, hogy ezt a bizonyos szociális kár tyát pont az uzsorások áldozatainak csökkentése érdekében bevezesse a kormány a Jobbik javaslata alapján. Miről is van szó? Hát arról, képviselőtársaim, hogy teljesen jogos a társadalomnak az az elvárása, hogy a segélyből származó pénzeket ne a félkarú rab lóba dobálják, ne dohányárura, ne italtermékekre költsék, hanem olyan dolgokra, ami a család megélhetéséhez feltétlenül szükséges. Ezt szeretnénk mi megoldani. Azt nem értem, hogy miért a Jobbik az egyetlen olyan párt, amely ennek országos elterjesztését, a szociális kártya bevezetését pártolja. Mindenki ellene van ennek, mindenki arra van tekintettel, hogy azok a segélyezett csoportok, akik ilyen módon részesülnek a társadalom erőforrásaiból, továbbra is készpénzt kapjanak, és továbbra is ki legyenek szolg áltatva az uzsorásoknak. Ez látható, hogy a javaslatunk egy kiskapu bezárására tesz kísérletet, megjegyzem, egyébként nem is eredménytelenül. Az Egyesült Államokban ez a Z. Kárpát képviselő úr által is említett Food Stamp nevű program 70 éve töretlenül műk ödik, 34 millióan részesednek ennek juttatásaiból, 26 milliárd dollárt osztanak el a rendszerben. Rendkívül sok tapasztalat halmozódott föl azt illetően, hogy kell egy ilyen rendszert működtetni. Semmi egyebet nem kívánunk, ez nem egy balkáni vagy kőkorsza ki megoldás, csak az, hogy a költségvetési pénzek érdekében az uzsorabűncselekmények visszaszorítása érdekében vezessük be a szociális kártya intézményét. Azt nem értem, hogy ez miért olyan elfogadhatatlan a fideszes kétharmadnak. Hogy a szocialisták a ci gány szavazatokra apellálva ellenállnak, és ennek tükrében megfogalmazzák saját ellenállásukat, az érthető. Most a Fidesz is ugyanabban a cipőben jár, vagy mi az ördög? Egyszerűen nem értjük. Államtitkár úr, ha megvilágítaná! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbi k soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Volner képviselő úr. A következő kétperces Sneider Tamás jobbikos képviselő úr. SNEIDER TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden szeretnék reflektálni, mert dr. Vas Imre ké pviselő úr azt mondta, hogy Hegedűs Zsuzsa programjával kapcsolatban ő csak pozitív dolgokról értesült. Azt kérem, ha most az Origót felnyitja, megtalálja azt a cikket, ami ugyancsak Hegedűs Zsuzsa alapítványának munkásságát ecseteli. A címe az, hogy “Most nézzem őket? Megettük. Mi lett a szétosztott adományállatokkal?” Ez a cím tehát egyértelműen mutatja, az ottani
