Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
797 Ugyanis több dolgot is meg lehet ebből állapítani, ami egyébként nem kis részben a Gazdasági Versenyhivatal működésébe sorolható. Az egyik az, hogy a bankok tisztességtelen magatartást tanúsítottak akkor, amikor az ügyfeleket szándékosan a d evizahitelek felé terelték. Aki tisztában van azzal, én vállalati környezetben töltöttem el az elmúlt 16 évet, hogy mit jelent az, hogy carry trade hitelezés, hogy egy alacsony kamatozású forrásországból egy magas kamatozású övezetbe, egy célországba vigye a bank a hiteleket, és ezt aztán jelzáloghitelek formájában a lakosság részére értékesítse, az tudja azt, hogy ezek már eleve, elrendeltetésüktől fogva hibásnak minősülő termékek, ugyanis a carry trade hitelezés nem alkalmas a lakosság jelzálogpiaci hitel ezésére, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez a vállalati piac jellemző terméke, jellemzően rövid távon működő, ritkábban hosszú távon. Akkor, amikor a vállalatok részére kínálják ezt a hitelfajtát, akkor lehetősége van a vállalatnak arra, hogy céltartalékot képezzen, más forrásokat vonjon be az esetleges árfolyamkockázatok kiküszöbölésére. A lakosságnak ilyen lehetősége nem volt, a pénzintézeti szektor ezt nem kínálta a számára. Visszaélte az erőfölényével a pénzintézeti szektor ebben az esetben? Igen, viss zaélt. Kérdés az, hogy mi történt ebben az esetben, tettünke valamit ellene, akár a kormányzat, akár a prudenciális felügyelet, akár a versenyhatóság vagy a fogyasztóvédelem szempontjából. Gyakorlatilag csak igen kis lépések történtek. Mondhatjuk nyugodta n, hogy érdemben ez ügyben gyakorlatilag semmi nem változott. Kérdés az, miért engedjük akár versenyhatósági szempontból is azt, hogy a bankok olyan árfolyamnyereséget realizáljanak, mint amit a hazai hitelállományon gyakorlatilag jelen pillanatban realizá lhatnak. Mit láthatunk a pénzügyi felügyeletek adataiból? Azt láthatjuk, hogy 1627 milliárd forintnyi volt az egyéb devizában történő hitelfelvétel, ez nem az eurót, hanem az eurón kívüli összes devizát jelenti. A bankok hitelfelvétele 1627 milliárd forint volt, ehhez képest majdnem ötször ekkora összeget helyeztek ki Magyarországon, ugyanígy egyéb devizában hitelként, azaz az az árfolyamnyereség, ami ezen az óriási hitelállományon képződött, az gyakorlatilag a pénzintézeti szektornál csapódik le. Kérdés az , hogy szeretnénke valamit ez ellen tenni, dolga vane a Gazdasági Versenyhivatalnak ebben az esetben. Meggyőződésem szerint igen, szemmel láthatólag rendkívül súlyosak ennek az esetnek a gazdasági következményei, rendkívül sok ember került igen komoly ba jba, és ebből a sok emberből csak nagyon keveseket érinthet a kormány végtörlesztésre vonatkozó javaslata, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem lesz annyi pénzük az embereknek, hogy ezt a tartozást egy összegben kifizessék. Fontosnak tartjuk azt kimondani, hogy versenyhatósági eszközökkel fel kell lépni a hitelintézeti szektor jó néhány cégével szemben azért, mert megtévesztették a fogyasztóikat; mert visszaéltek azzal, hogy a fogyasztók természetes módon nem rendelkeznek azzal a szakértelemmel, ami az úgyne vezett carry trade típusú devizahitelek megítéléséhez szükséges lenne, azon egyszerű oknál fogva, hogy jellemzően nem olyan emberek jutottak hitelhez, akik pénzügyi, közgazdasági végzettséggel rendelkeznek, és tisztában vannak a banküzemtan mélységeivel, o lyan szinten, mint ahogy kellene. Sokan nem is tudták, hogy nemcsak az árfolyamkockázat terheli őket, hanem a hitelek kamatkockázatait, a forrásköltség változásait is viselniük kell a törlesztőrészletek megemelkedésekor. Ezt nem szabad következmények nélkü l hagyni. Meggyőződésünk szerint ebben az esetben a Gazdasági Versenyhivatalnak is fel kell lépnie a hitelintézetekkel szemben. Nagyon fontosnak tartjuk azt, az elnök úr is elmondta a bevezetőjében, hogy az úgynevezett engedékenységi kérelmek száma gyakorl atilag nem változott az elmúlt időszakban, ami arra utal, hogy bár sokan szebb reményeket tápláltunk az engedékenységi intézkedésekkel kapcsolatban, de ezek gyakorlatilag mégsem teljesültek. Amit ez jelent, az az, hogy ha valaki versenykorlátozó megállapod ást tár fel, mondjuk, egy közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban, akkor mentesül a versenyhivatali következmények alól, nem fogják őt elítélni, azonban ez nem feltétlenül jár kéz a kézben a büntetőjogi mentesüléssel.
