Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
790 A fogyasztói csoportokról már szóltak a képviselőtársaim, de én is szeretnék néhány gondolatot megejteni erről. A hírhedt fogyasztói csoportok elleni fellépés a Verse nyhivatal részéről meglehetősen visszás. Elismeri ezen típusú vállalkozások sorozatos, tömeges és súlyos gyakorlatát a 49. pontban, másrészt viszont csak a megtévesztő reklámozást szankcionálja, annak elnöki megjegyzésével, hogy javasolták a jogalkotóknak a fogyasztói csoportok működésének szabályozását. Ez azért tűnik elképesztőnek, mert ez lényegében már megvalósult, tehát a 186/2001. kormányrendelet a fogyasztói csoportok működését már szabályozta, csakhogy a 325/2001. kormányrendelet, a 269/2002. kormán yrendelet, majd a 205/2004. kormányrendelet egyszerűen megtiltotta ezen jogszabályok alkalmazhatóságát. Nem tudni, hogy milyen erőknek sikerült ezt az elképesztő helyzetet előállítania, de igen tanulságos lenne, ha az elnök úr is adott esetben elolvasná Ju szt László “Hát hiába beszélek?” című, fogyasztói csoportokról írt könyvét, amelynek alcíme a következőképpen hangzik: Ez a könyv nem jöhetett volna létre a törvényhozók és a törvényalkalmazók aktív passzivitása nélkül. Nem tisztem Juszt László munkásságát dicsérni, de mondjuk, ez a mondat, azt gondolom, valóban helyénvaló, és valós kritikát fogalmaz meg. A versenykorlátozó megállapodásokat ismertető fejezet tanulmányozása nyomán viszont igen súlyos megállapításokat kell tennünk. (12.30) A jelentés 125. pon tja rámutat arra, hogy a kartellektől semmiféle társadalmi előny nem várható. Ezzel egyetértünk. “A legsúlyosabb versenyjogi jogsértéseket valósítják meg, ezért mentesülésük vagy kivétel alá esésük kizárt.” Ezzel a megállapítással is egyetérthetünk, azonba n a cél megvalósítása már meglehetősen visszás, sőt ambivalensnek mondható. Ugye, a vasútépítő kartell megbírságolása során a GVH azt tartja fontosnak, hogy az említett kartell “versenykorlátozó megállapodása, magatartása más tagállamban honos pályázóknak a magyar piacra való belépését gátolja”. Tehát nem a magyar nemzetgazdaság szempontjából értékeli a vasútépítő kartell kártevését, hanem a külföldiek szempontjából, ami megengedhetetlen. Vagy a malomkartellel kapcsolatos eljárásban, amely a finomliszt árán ak egységesítéséről szól, annak elmarasztalásáról, ott bizony főleg a magyar intézmények, magyar önkormányzatok és magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozások voltak a célkeresztben. Vagy itt van ez a különleges eset, a GEKKOGarden Kft. esete. Itt 8 po ntban elemzi a jelentés ezt az esetet. Ez a cég 14 éves korig gyermeknek szóló, képességfejlesztő játszóházi szolgáltatást értékesített, vertikális megállapodások keretében határozták meg az árakat, viszonteladói árakat. És ugye, igazából nagyon nem tekint hető megnyugtatónak, hogy csupán egyetlenegy ilyen képességfejlesztő játszóházi szolgáltatás tekintetében tudott érdemben a GVH kartellmegállapodást találni. De vajon más nagy ipari vagy szolgáltatói területen miért nem történt meg ez? Teljesen érthetetlen és tényleg elképesztő az, hogy a beszámoló 166. pontja szerint a GVH tavaly erőfölénnyel való visszaélés körében 2010ben 13 eljárást folytatott le, és ezek mindegyike megszüntető végzéssel fejeződött be. Tehát itt azért valami nagyon komoly rendszerprobl éma van. Vagy megint csak jogalkotási probléma, vagy jogalkalmazói, lehet, hogy mind a kettő. Aztán nem lehet szó nélkül hagyni a vállalati összefonódásokkal kapcsolatos kérdéskört. Itt például ki kell emelni a PharmaNova, a Zalár Patika Kft. és a Nova Gyó gyszertárak Zrt. közötti fúziót a jelentés 233. és 235. pontjaiban. Az engedélyezés folyamán ugyanis a PharmaNova 139 patika irányítására szerzett jogosultságot, és ezzel létrejött a legnagyobb hazai gyógyszertári lánc. A GVH a fúzió kapcsán csak annyit ta rtott szükségesnek megjegyezni, hogy a PharmaNova Egerben nem rendelkezett gyógyszertárakkal, de mivel itt a piac erősen lokális jellegű, ezért valószínűsíteni sem lehet a versenykorlátozó hatást. Természetesen a válasz ezen ügy mögött mi? Hát az, hogy a P harmaNova mögött egy hatalmas piaci erejű külföldi gyógyszerkonszern, a Merckle nevezetű cég áll. Vajon nem álle fenn az a veszély, hogy a PharmaNova gyógyszertárai segítségével máshonnan származó gyógyászati termékek vásárlásától való elzárást fogják szo rgalmazni?
